Bizonytalan kilátások, óvatos optimizmus
Az idei felmérés egy óvatos, de nem visszavonuló mezőnyt mutat: a 2026-os béremelések megvalósultak, a 2027-es tervek egy fokozattal szerényebbek, az üzleti környezetet pedig a cégek többsége jelenleg még kiszámíthatatlannak érzi.
A kitöltés medián ideje 16 perc volt: a kérdőív valóban belefért a felkérésben jelzett 15–20 percbe.
2027 küszöbén – óvatos várakozások, biztató jelek
Amikor minden év őszén összegezzük a bérfelmérésünk eredményeit, mindig kíváncsian nézem, mi változott az előző évhez képest. Nemcsak a béremelések mértéke vagy a létszámtervek érdekelnek, hanem az is, hogy mit árulnak el a válaszok a vállalatok gondolkodásáról, hangulatáról és jövőbe vetett bizalmáról.
Az idei eredményeket olvasva egy gondolat fogalmazódott meg bennem: a cégek nem a bátorságot vesztették el, hanem a kiszámíthatóságot. És ha egy kicsit tovább gondolom, ez nemcsak a vállalatokra, hanem sokunk mindennapjaira is igaz.
Évről évre közel ugyanabban az időszakban kérdezzük meg a vállalatokat a bérekről, a munkaerőpiacról, a gazdasági kilátásokról és az aktuális kihívásokról. Így nemcsak az adott év eredményeit látjuk, hanem azt is, hogyan változnak a várakozások, a döntések és a vállalatok hozzáállása.
A számok mögött ismét érdekes történetek rajzolódnak ki.
A vállalatok többsége nem adta fel a terveit, de jóval óvatosabban gondolkodik a jövőről.
A 2026-ra tervezett béremeléseket a cégek 83%-a végrehajtotta, vagyis amit vállaltak, azt jellemzően teljesítették is. Ez egyébként évek óta visszatérő tapasztalatunk. Ugyanakkor 2027-re már kisebb emelésekkel számolnak, a létszámbővítési kedv tovább csökkent, és a korábbi évekhez képest többen halasztják el a döntéseiket.
A többéves trendekből három változás különösen figyelemre méltó. Megtorpant a béren kívüli juttatások korábbi növekedése, a vártnál gyorsabban csökkent a létszámbővítést tervezők aránya, és megjelent egy jelentősebb csoport, amely még nem döntött a következő évi béremelésről.
Ezek nem feltétlenül egy újabb válság előjelei. Sokkal inkább azt mutatják, hogy a cégek igyekeznek megtartani a stabilitásukat, miközben nem szeretnének olyan kötelezettségeket vállalni, amelyek teljesíthetőségében nem biztosak.
A válaszadók 74%-a szerint a versenyképességüket leginkább egy kiszámíthatóbb gazdasági környezet segítené. Nem az adócsökkentés, nem a támogatások, és nem is az olcsóbb finanszírozás kerültek az első helyre.
Egyértelműen a kiszámíthatóság.
És itt érdemes egy kicsit kilépnünk a fizetések és a HR világából.
Az elmúlt években szinte hozzászoktunk ahhoz, hogy valamilyen rendkívüli esemény folyamatosan átírja a terveinket. A világjárványt energiaválság, inflációs hullám, háborúk, geopolitikai feszültségek, kereskedelmi konfliktusok és folyamatos technológiai változások követték.
A nemzetközi események ma már sokkal közvetlenebbül hatnak egy magyarországi vállalat működésére, mint azt korábban éreztük. Egy külföldi anyavállalat beruházási döntése, a német ipar teljesítménye, az energiaárak vagy éppen egy kereskedelmi korlátozás rövid idő alatt megjelenhet a hazai megrendelésekben, a létszámtervekben és végső soron a bérekben is.
Különösen igaz ez a magyar gazdaságra, amely erősen kapcsolódik az európai, azon belül is a német iparhoz.
2026 Magyarország számára belpolitikai szempontból is jelentős változást hozott. Az áprilisi országgyűlési választásokat követően új kormány alakult. Egy ilyen változás természetesen várakozásokat és kérdéseket is felvet a gazdasági szereplőkben, függetlenül attól, ki hogyan értékeli a politikai eseményeket.
Vállalati oldalról nézve azonban a legfontosabb kérdések változatlanok: mennyire lesz kiszámítható a szabályozási és gazdasági környezet, hogyan alakulnak a beruházási feltételek, a hazai és nemzetközi kereslet, illetve milyen ütemben válnak ténylegesen felhasználhatóvá az európai uniós források.
Az uniós pénzek kérdését azért is tartom különösen fontosnak, mert a hatásuk jóval túlmutathat a közvetlen támogatásokon.
Az idei évben előrelépés történt a korábban zárolt források felszabadításában. A mintegy 16,4 milliárd eurónyi, feltételekhez kötött összeg jelentős lehetőség a magyar gazdaság számára. A pénzek tényleges felhasználása azonban nem egyik napról a másikra történik, és az egyes programok kifizetési üteme is eltérő.
Ha a források valóban eljutnak a beruházásokig, elsőként az energetikai, infrastrukturális és egyéb fejlesztési projektek kaphatnak lendületet. Ez pedig nemcsak a közvetlen kedvezményezetteknek jelenthet munkát, hanem az építőiparnak, a mérnöki és tervezőcégeknek, a gép- és berendezésszállítóknak, a logisztikai szolgáltatóknak és számos hazai beszállítónak is.
Számomra azonban legalább ilyen fontos kérdés, hogy ebből mennyi jut el a versenyszférához, különösen a magyar kis- és középvállalatokhoz. Hiszen a gazdaság élénkülését nemcsak az mutatja, hogy elindulnak-e nagy beruházások, hanem az is, hogy ezek hány további vállalkozásnak teremtenek megrendelést, fejlődési lehetőséget és végső soron új munkahelyeket.
Igazán érzékelhető fellendülésre inkább 2028-tól lehet számítani. A források rendelkezésre állása, a pályázatok, a tervezés, a döntések és a tényleges kivitelezés között akár hosszabb idő is eltelhet.
Vagyis elképzelhető, hogy 2027 még inkább az előkészítés és az újraindulás éve lesz, míg egyes ágazatokban a látványosabb eredmények 2028-ban jelentkeznek. Természetesen sok múlik azon, milyen gyorsan, átláthatóan és hatékonyan sikerül felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.
Én szeretném hinni, hogy 2027-ben a gazdasági szereplők számára több kapaszkodó és kevesebb kérdőjel lesz. Nem feltétlenül látványos fellendülést várok, sokkal inkább azt, hogy újra lehessen hosszabb távra tervezni.
Azért biztató jelek már a felmérésben is vannak. A vállalatok 52%-a növekedést vár a saját iparágában, miközben csak 16% számol visszaeséssel. A fejlesztési elképzelések sem tűntek el: hatékonyságjavítás, új termékek, digitalizáció és erősebb értékesítési tevékenység szerepelnek a tervekben.
És van valami, amit most először egy kicsit óvatosabban, de bizakodóbban merek kimondani: a saját piacunkon is érzékelünk némi elmozdulást.
A fejvadászpiac meglehetősen jó jelzője a vállalatok várakozásainak. Ha egy cég bizonytalan, gyakran az új munkatársak felvétele az első, amit elhalaszt. Az elmúlt időszakban sokszor tapasztaltuk, hogy egy távozó kolléga helyét sem tölthették be automatikusan, sőt még a szükséges vezetői cserékkel is kivártak.
Ehhez képest az idei év utolsó negyedévében nálunk már élénkülést látunk. Több a keresési megbízásunk, és ismét megjelentek olyan pótlások, vezetői cserék, amelyekről korábban inkább halasztó döntés született.
Ami pedig számomra különösen érdekes, hogy két olyan nemzetközi vállalat is megkeresett bennünket, amelyek most kezdik meg magyarországi működésüket. Régóta nem tapasztaltunk hasonlót.
Ezek már nem feltétlenül a világ legnagyobb multinacionális vállalatai, amelyek közül sokan korábban megvetették a lábukat Magyarországon. Sokkal inkább erős, nemzetközi háttérrel rendelkező, elsősorban európai vállalatokról beszélünk, amelyek most látnak lehetőséget piaci terjeszkedésben maguk számára, s ezúttal Magyarország a célpiac.
Természetesen két piacra lépésből és néhány hónap élénküléséből még nem lehet általános gazdasági fordulatra következtetni. De jópáréves fejvadász-tapasztalattal a hátam mögött azt gondolom, hogy az ilyen apró változásokra érdemes odafigyelni.
Lehet, hogy a fordulat még nem látszik a nagy számokban, de néhány vállalat már elkezdett újra döntéseket hozni. És ez önmagában is biztató.
Van azonban valami, amit nem old meg sem a gazdasági növekedés, sem az uniós támogatás, sem egy kedvezőbb piaci környezet. Ez pedig az, hogyan bánunk az emberekkel, és hogyan alkalmazkodunk a munka világának változásaihoz.
Húsz éve dolgozom együtt vállalatvezetőkkel és munkavállalókkal. Sokféle gazdasági időszakot megéltem már, és egy dologban egyre biztosabb vagyok: a megfelelő ember megtalálása és megtartása nem lesz egyszerűbb attól, hogy éppen kevesebb a nyitott pozíció.
Idén a válaszadók 59%-a továbbra is jelentős kihívásnak tartja a megfelelő szakemberek megtalálását. Miközben a cégek többsége nem tervez létszámbővítést, a valóban jó szakemberekért továbbra is verseny van.
Ezért is tartom fontosnak, hogy a költséghatékonyságra való törekvés mellett ne feledkezzünk meg az emberi oldalról. Egy munkavállaló nem pusztán költségsor egy Excel-táblában. Tudást, tapasztalatot, kapcsolatokat és sok esetben olyan vállalati emlékezetet képvisel, amelyet nem lehet néhány hét alatt pótolni.
A mesterséges intelligencia térnyerése mindezt új megvilágításba helyezi.
Az idei felmérésben a vállalatok 87%-a jelezte, hogy már használ MI-t valamilyen területen. Ez óriási változás néhány év alatt. Ugyanakkor kidolgozott MI-stratégiával még csak 22% rendelkezik.
Úgy gondolom, 2027-ben már nem az lesz az igazán érdekes kérdés, hogy használunk-e mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy mire, hogyan és milyen eredménnyel.
És itt megint visszajutunk az emberekhez. Mert a technológia önmagában nem vezet csapatot, nem teremt bizalmat, és nem vállal felelősséget a döntéseinkért. Segíthet, gyorsíthat, elemezhet, de a vezetői felelősséget nem veszi át.
A generációs kérdésekben is találtam egy különösen érdekes eredményt. Miközben a válaszadók 55%-a a Z generáció vezetését tartja a legnagyobb kihívásnak, 72% már azt is érzékeli, hogy az idősebb generációk elvárásai ugyanúgy változnak.
Talán ideje lenne kevésbé generációs címkékben gondolkodnunk, és inkább elfogadni, hogy mindannyian változunk.
A rugalmasság, a megbecsülés, a munka és a magánélet egyensúlya nem kizárólag a fiatalok igénye. Legfeljebb ők hamarabb és hangosabban fogalmazták meg. Mi pedig idővel rájöttünk, hogy tulajdonképpen nekünk is fontos lenne. 😊
A bértranszparencia szintén komoly feladat elé állítja a vállalatokat. A jogszabályi kötelezettségeken túl azonban talán egy másik kérdést is érdemes feltenni: mennyire tudjuk megmagyarázni és megvédeni a saját bérezési döntéseinket? Mert a munkavállalói bizalomhoz nem elegendő egy jól kialakított bérsáv. Következetesség, igazságosság és őszinte kommunikáció is szükséges.
Mit kívánnék a vállalatoknak 2027-re?
Elsősorban kiszámíthatóbb környezetet, élénkülő keresletet, megvalósuló beruházásokat és olyan gazdasági feltételeket, amelyek mellett ismét bátrabban lehet dönteni.
A vezetőknek pedig azt, hogy a sok szám, terv, költség és hatékonysági mutató között maradjon idejük az emberekre is.
Mert miközben a technológia egyre gyorsabban fejlődik, az emberi bizalom továbbra is lassabban épül. Elveszíteni viszont pillanatok alatt lehet.
És talán még valamit kívánnék mindannyiunknak: egy kicsit kevesebb aggodalmat és több derűt.
Az elmúlt évek megtanítottak bennünket alkalmazkodni, újratervezni, néha egészen váratlan helyzetekből megoldást találni. Jó lenne, ha a következő évben már nemcsak az alkalmazkodásról, hanem az építkezésről is többet beszélhetnénk.
Hiszen a jövőt nem tudjuk pontosan előre jelezni, de a döntéseinkkel, a munkánkkal és az egymáshoz való hozzáállásunkkal alakítani tudjuk.
Bízom benne, hogy 2027-ben több lehetőségünk lesz építkezni, mint védekezni.
Végezetül szeretném megköszönni mindazoknak, akik kitöltötték a kérdőívet, hogy időt szántak rá. Külön köszönöm azokat a megjegyzéseket, javaslatokat és észrevételeket, amelyekkel segítik, hogy évről évre jobb, hasznosabb tanulmányt készíthessünk.
Köszönöm partnereinknek a bizalmat, akár dolgoztunk már együtt, akár csak szakmai kapcsolatban állunk egymással. Remélem, hogy a következő évben is sok alkalmunk lesz találkozni, beszélgetni, együtt gondolkodni és természetesen együtt dolgozni.
Kívánok mindenkinek sikeres évzárást, nyugodt ünnepeket és egy olyan 2027-es évet, amelyben a jó hírekből végre több jut, mint a váratlan kihívásokból.
És ha már ennyit beszéltünk a kiszámíthatóságról, talán abban is megegyezhetünk, hogy nem baj, ha az élet tartogat meglepetéseket – csak jó lenne, ha jövőre egy kicsit több lenne közöttük a kellemes. 😊
A legjobbakat kívánom mindenkinek!
Andrea

Deák Andrea
20+ éve dolgozom executive search és vezetői tanácsadási projektekben a B2B ipari szektorban. A Greensearch alapja a hosszú távú partneri szemlélet, a diszkréció és a mély iparági piacismeret.
Hetente írunk LinkedIn-en arról, amit a piacon látunk — bérpiaci jelekről, vezetői dilemmákról, anonimizált esetekről. A Greenovative kiadványaink ennek a piaci tudásnak a hosszabb formátumai. Készülnek podcast-ok, rövid szakmai videók sokszor "lazább köntösben" megmutatva, lehet komolytalanul is komolynak lenni.
Az idei kérdőívet ismét közel 3000 cégnek küldtük ki, többségük külföldi tulajdonú magyar leányvállalat.
Összkép: óvatos tervezés, eltérő üzleti eredmények. A vállalatok többsége (83%) végrehajtotta a 2026-ra tervezett béremeléseket, 2027-re azonban már visszafogottabb emelésekkel számolnak, és közel minden ötödik cég (18%) még nem hozott döntést. A 2026-os üzleti év megítélése megosztott: a válaszadók 34%-a jobbnak, 39%-a rosszabbnak értékelte az előző évhez képest.
A legerősebb közös nevező a bizonytalanság. A cégek 55%-a nem érzi kiszámíthatónak az üzleti környezetet, és 74% szerint ez segítené leginkább a versenyképességet, messze megelőzve az adócsökkentést vagy a támogatásokat. Mégis: 52% növekedést vár 2027-re a saját iparágában.
Kik válaszoltak
A kitöltők 61%-a Budapest és Pest megyei, 24% nyugat-, 14% kelet-magyarországi. Létszám szerint a 10–50 fős (33%) az 50–200 fős (34%) picivel több, 200 fő felett pedig 30% áll.
Tevékenység szerint 43% kereskedelmi, 39% termelő, 25% szolgáltató (egy cég több kategóriát is jelölhetett). A mezőny 70%-a külföldi, 22% magyar magántulajdonú. A leggyakoribb iparágak: kereskedelem (14%), autóipar (13%), gépgyártás (9%), élelmiszeripar (8%).
több válasz jelölhető
A béremelés egy fokozattal lejjebb
Tíz százalék feletti emelés 2026-ban egyik munkavállalói kategóriában sem érte el a cégek 2%-át. 2027-re mind a négy kategóriában alacsonyabb átlaggal terveznek, és a 2027-es emelés legfontosabb szempontja az infláció. A béremelés ma az áremelkedést követi, nem a munkaerőpiaci versenyt.
2026-ban az ígéretek teljesültek, 2027-re óvatosabbak
A cégek 83%-a 2026-ban végre is hajtotta a tervezett béremelést, további 11% részlegesen. 4% nem tervezett emelést, 3%-nál pedig elmaradt a tervezett lépés.
A megvalósult emelés súlypontja az 5% körüli sáv. A fizikai dolgozóknál az átlag 5,7%, a szellemieknél 5,5%, a beosztott mérnököknél 4,8%, vezetői szinten 4,8%. A szellemi állománynál a cégek 53%-a legfeljebb 5%-ot, 44%-a 5–10%-ot adott.
2027-re a cégek 64%-a minden szinten emelést tervez, 11% csak részlegesen: vagy az alacsonyabb jövedelmeket igazítja, vagy egy teljesítményszint felett emel. 18% még nem döntött, 7% nem tervez emelést.
A tervezett mértékek mindenhol az ideiek alatt maradnak: fizikai 5%, szellemi 4,8%, mérnök 4,3%, vezetői 4,4%. A szellemi állománynál a tervezők 69%-a legfeljebb 5%-kal számol.
Az emelés idén az inflációt követi, nem a piacot.
Mi dönti el a 2027-es emelést? Az infláció messze az első: a rangsorolók 68%-a a három legfontosabb szempont közé tette. Utána a vállalati összteljesítmény (42%), az egyéni teljesítmény (39%) és a kettő mixe (32%) következik. Iparági benchmarkra 36% figyel, a szenioritás csak 14%-nál szempont.
Mit jelent mindez a gyakorlatban? Az általános béremelések elsősorban az infláció kompenzálását szolgálják, míg az ezen felüli emeléseket egyre inkább az egyéni teljesítmény határozza meg. A kulcsemberek megtartásához ezért célzott, személyre szabott bérezési megoldásokra van szükség.
Módszertani megjegyzés: több kitöltő jelezte, hogy a csúszkás kérdéseknél nem volt „nem releváns” lehetőség, ezért ahol nincs fizikai vagy mérnöki állomány, 0%-ot jelöltek. A „Nincs emelés” arány ezért ezeknél a kategóriáknál felülbecsült, az átlag kissé alulbecsült.
A cégek megoszlása az emelés mértéke szerint · 2027: az emelést tervező cégek körében
Fizikai
átlag 5,7% → 5%
Szellemi
átlag 5,5% → 4,8%
Mérnök
átlag 4,8% → 4,3%
Vezetői
átlag 4,8% → 4,4%
A top 3-ba sorolók aránya · leggyakrabban első helyen: Infláció
A bónusz logikája kitartott, a cafeteria a helyén marad
A cégek 70%-a nem nyúlt a bónuszrendszeréhez az elmúlt évben. Ahol változott, ott jellemzően az egyéni teljesítmény kapott nagyobb hangsúlyt (14%), a csapatteljesítmény ritkábban (5%).
2026-ban a bónusz súlypontja az éves bér 0–10%-a (45%) és 10–20%-a (32%). 9% nem fizetett bónuszt, 20% fölé 9% ment, felső korlát nélkül, teljesítményarányosan 5% fizetett. 2027-re a kép szinte változatlan: 43% a 0–10%-os, 30% a 10–20%-os sávval tervez.
A béren kívüli juttatás alapgyakorlat: a cégek 89%-a minden szinten ad valamilyen juttatást. A keret jellemzően 200–600 eFt/fő/év között mozog (65%), 600 eFt fölé csak 13% lép.
2027-re a juttatók 68%-a nem változtat a kereten, 18% emel, és csökkentést egyetlen cég sem tervez. A juttatási oldalon tehát nincs verseny, de visszalépés sem.
A cafeteria nem fegyver többé a munkaerőért, hanem most már alapfelszereltség.
A magánegészségügy továbbra is kisebbségi elem: a juttatók 66%-ánál nem része a keretnek, minden szinten 28%-uknál elérhető. Ahol hiányzik, ott 23% tervezi a bevezetését, 51% nem.
Kevés a jó jelölt, miközben a létszám nem nő
A cégek 59%-a szerint jelentős kihívás a megfelelő szakemberek megtalálása, 33% közepesnek érzi, és csak 8% mondja, hogy kicsi vagy nincs gond.
A legnagyobb akadály nem a pénz, hanem a kínálat: 76% a kevés megfelelő jelöltet nevezi meg, 52% a növekvő bérigényeket, 28% az erős versenyt. A jelöltek gyors döntései (5%) és a hosszú kiválasztás (9%) ritkán gond.
A hiány a szakmai és értékesítési pozíciókban él: szakmunkás és technikusi munkakörökben 34%, értékesítésben 29%, mérnöki területen 30%, fizikai munkakörökben 26% tapasztal nehézséget. A támogató funkciókban (marketing 3%, HR 1%, pénzügy 5%) szinte nincs hiány.
Közben a létszám nem nő: a cégek 55%-a stabil létszámmal számol 2027-re, 29% bővülést, 14% csökkenést vár. A toborzási nehézség így elsősorban a pótlásról és a minőségi cseréről szól, nem a bővítésről.
Nem több ember kell, hanem a megfelelő.
2027-ben a fejlesztési figyelem az MI-re és a digitalizációra (49%), a költséghatékonyságra (41%) és a megtartásra (34%) megy. Az employer branding (9%) és az utánpótlás-nevelés (13%) a lista végére szorult.
több válasz jelölhető
több válasz jelölhető
több válasz jelölhető
A szabályt várják, a munka nagyobb része addig is elvégezhető
A cégek 38%-a már elindította a felkészülést, 7% az előkészítést tervezi. 35% a magyar szabályozás részleteire vár, 20% egyelőre nem foglalkozik a témával.
A méret számít: az 50 fő alatti cégek 18%-a, az 50–200 fősök 48%-a, a 200 fő felettiek 49%-a kezdte el a felkészülést.
Akik foglalkoznak vele, a bérrendszer alapjainál tartanak: bérsávokat alakítanak ki (55%), felülvizsgálják a munkaköröket (53%) és munkakör-értékelést végeznek (46%). A vezetők felkészítése (23%) és a belső kommunikáció (22%) még hátrébb van.
A legnagyobb kihívás a szabályozás hiánya vagy bizonytalansága (61%), utána a munkakörök objektív összehasonlítása (41%) és a belső bérkülönbségek kezelése (32%).
A munkakörök összemérése nem a jogszabályon múlik. Ezt ma is el lehet kezdeni.
A hozzáállás inkább védekező. A válaszadók 42%-a nem lát jelentős előnyt a bértranszparenciában, hátrányt viszont csak 13% nem lát. A legtöbben bérfeszültségtől (49%) és munkavállalói konfliktusoktól (45%) tartanak. Akik előnyt látnak, a bizalmat (34%) és az igazságosabb bérezést (29%) emelik ki.
A felkészüléshez részletes magyar jogszabályokra (64%), gyakorlati útmutatókra (53%) és más cégek benchmarkjaira (39%) lenne szükség. 41%-nál van dedikált belső felelős, 30%-nál nincs.
A nyílt bérhirdetés még kisebbségi gyakorlat: a cégek 56%-ánál nem jelenik meg a bér a hirdetésben. 18% feltünteti, és ennek a fele idén vezette be. 13%-nál pozíciótól függ, 13% még vizsgálja.
legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető
Az MI bent van a cégekben, a szabályok és a mérés még nem
A cégek 87%-a már használja az MI-t legalább egy területen. A leggyakoribb a marketing és kommunikáció (49%), a vezetői riportok és elemzések (46%), a sales (36%) és az adminisztráció (34%). A termelésben és az operációban még ritka (14%).
Stratégia 22%-nál már készült, 33% most dolgozik rajta, 24% tervezi. A 200 fő feletti cégek 31%-ánál már kész a stratégia, a kisebbeknél 18%-nál. Stratégiát egyelőre nem is tervez 14%.
A használat többnyire önkéntes: 31%-nál ajánlott, de nem kötelező, 26%-nál egyéni kezdeményezésen múlik. Minden munkakörben 13%-nál, bizonyos területeken 20%-nál elvárás.
Vállalati tudásbázis építésére 15% aktívan használja, 20%-nál pilot fut, 38% még nem foglalkozik vele. Ez az a terület, ahol az MI az onboardingot, a tréninget és a munkaköri leírásokat egyszerre teheti gyorsabbá.
Az MI ott ad versenyelőnyt, ahol mérik a hatását. Enélkül az időnyereség anekdota marad.
A következő három évre a többség hatékonyságnövelő eszközt vár (42%), 23% szerint az MI jelentősen átalakítja a működésüket. A 2027-es fejlesztési fókuszban az MI az első (49%), és 41% a következő év egyik legnagyobb lehetőségének tartja.
több válasz jelölhető
Az új generációk vezetése
A cégek 55%-a szerint ma a Z generáció jelenti a legnagyobb vezetői kihívást, 34% nem tapasztal jelentős generációs különbséget. A nagyobb szervezetekben élesebb a kép: a 200 fő feletti cégek 64%-a nevezte meg a Z generációt, az 50 fő alattiak 49%-a.
A különbség a munkához való hozzáállásban (66%) és a lojalitásban (61%) a legélesebb, ezt követi a munka–magánélet egyensúly megítélése (35%) és a karrierelvárások (34%). A legnagyobb szakadékot is a lojalitásban (62%) és a kommunikációban (45%) látják.
A változás nem áll meg a fiataloknál: a válaszadók 72%-a szerint a régebbi generációk igényei is változnak. Ők is rugalmasabb munkavégzést (66%), home office-t vagy hibrid munkát (58%) és jobb munka–magánélet egyensúlyt (58%) kérnek.
Az új generáció igényei nem maradnak az új generációnál.
A pozitív együttműködés a mentorálásban (43%), a digitális tudás átadásában (41%) és a tudásmegosztásban (35%) működik: a generációk kölcsönösen tanítják egymást.
Az áthidalás receptje a válaszok szerint egyszerű, de nem könnyű: nyílt és rendszeres kommunikáció (73%), vegyes csapatok és közös projektek (55%), és az egyéni motivációk jobb megértése (49%). Formális eszközökre, mentorprogramra (20%) vagy vezetői képzésre (11%) kevesebben építenének. A különbséget a vezető mindennapi kommunikációja hidalja át, nem egy program.
több válasz jelölhető
akik változást érzékelnek · több válasz jelölhető
több válasz jelölhető
Kettévált mezőny, közös bizonytalanság
A 2026-os üzleti évet a cégek 34%-a értékelte jobbnak az előzőnél, 27% hasonlónak, 39% rosszabbnak, közülük 19% jelentősen. A profitabilitás ugyanígy három egyforma részre szakadt: 32% javult, 36% stagnált, 32% romlott.
A működést leginkább a gyenge kereslet (48%), a nemzetközi gazdasági helyzet (46%) és az árverseny (44%) nehezítette; a bérköltséget 27%, az energiaárakat 23% említette. Az „egyéb” válaszok visszatérő témája az árfolyam, és ahol a profitabilitás változott, ott az okok között is 40% nevezte meg, szinte annyian, mint a kereslet változását (41%).
Az üzleti döntések a cégek 49%-ánál lassultak az elmúlt egy-két évben, 15%-nál gyorsultak. A lassulás fő oka a gazdasági bizonytalanság (84%), a kereslet kiszámíthatatlansága (53%) és a geopolitika (40%).
Az üzleti környezetet 55% nem érzi kiszámíthatónak, 39% közepesen, és csak 6% inkább igen.
A növekedés új útjai
A versenyképességet a válaszadók 74%-a szerint a kiszámíthatóbb gazdasági környezet segítené leginkább. Az alacsonyabb adóterhet 32%, a beruházási támogatást 31%, a stabilabb árfolyamot 31%, az olcsóbb finanszírozást csak 5% választotta.
A cégek nem álltak le: az elmúlt évben költségcsökkentésre (36%) és folyamatfejlesztésre (35%) ugyanúgy figyeltek, mint új termékekre (32%) és célzottabb értékesítésre (32%). 21% új piacokat vont be.
legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető
legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető
Növekedés a működés fejlesztésével
A cégek 52%-a növekedést vár a saját iparágában 2027-re, de szinte mind mérsékeltet (47%). 32% stagnálással, 16% visszaeséssel számol.
Jelentősebb beruházást 14% tervez biztosan, 18% részben, 29% még nem döntött, 38% nem tervez. Akik beruháznak, kapacitásbővítésre (39%), IT-re és digitalizációra (41%) és MI-megoldásokra (33%) költenek.
2027 legnagyobb kockázata a gazdasági bizonytalanság (59%), a geopolitika (37%) és a költségnövekedés (32%). A szakemberhiányt 27% sorolja a fő kockázatok közé.
2027 fókuszában a hatékonyság és a belső fejlődés
A vállalatok a legnagyobb lehetőséget a működési hatékonyság javításában (57%), a mesterséges intelligencia és a digitalizáció alkalmazásában (41%), az új termékek bevezetésében (37%), valamint az értékesítési tevékenység erősítésében (35%) látják. A válaszok alapján a cégek a növekedést elsősorban saját működésük fejlesztésével és versenyképességük javításával kívánják elérni, nem pedig a piac általános bővülésére alapoznak.
legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető
legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető
2027 legnagyobb kihívása, saját szavaikkal
A 2027-re kiemelt kihívások közül nagyjából minden harmadik a munkaerőről szól (megtartás, toborzás, a megfelelő létszám), minden ötödik a gazdasági és politikai bizonytalanságról, és hasonló arányban jelenik meg a növekedés és a hatékonyság kényszere.
„Humán kapacitás adaptív hozzáigazítása a lelassult piachoz, amíg nem érkezik meg egy újabb felszálló ág.”
„Hatékonyság növelése. Minél kevesebb ember, minél nagyobb teljesítményre legyen képes.”
„Munkaerő megtartás a visszaeső forgalom ellenére.”
„Növekedési célkitűzés csökkenő költségráfordítással egy stagnáló piacon.”
„Bérezés kialakítása, ami egyaránt elfogadható a külföldi tulajdonos számára is és a helyi dolgozók számára is, minden szinten.”
„Fiatal munkavállalók hosszabb távú elköteleződése cégünknél.”
„Dolgozók megtartása túlterheltsége miatt szellemi munkakörökben.”
„Próbaidő alatti fluktuáció felszámolása.”
„Megtartás változó környezetben; kompetenciafejlesztés: upskilling, reskilling.”
„Vezetőfejlesztés és elszámoltathatósági kultúra.”
„Stabilizálódjunk vagy fejlesszünk?”
„Keeping traditions while stepping into the future.”
Óvatos tervezés, tudatos alkalmazkodás
A 2026-os kép nem válsághangulat, hanem kivárás: a cégek teljesítették, amit vállaltak, és 2027-re azt tervezik, amit biztosan vállalni tudnak. A béremelés az inflációhoz igazodik, a juttatások a helyükön maradnak, a létszám stabil.
Közben a többség dolgozik: költséget csökkent, folyamatot fejleszt, új terméket vezet be, MI-t használ, és a nehezen pótolható szakembereit próbálja megtartani. Hogy ebből tartós előny lesz-e, azon múlik, mennyire mérik a hatást, és mennyire tudatosan építik a vezetők a hidat a generációk között.
A cégek nem a bátorságot vesztették el, hanem a kiszámíthatóságot.
Az idei év a trendvonalon
A trendek a 2021–2026 közötti felmérésekre épülnek, mutatónként 3–6 évre. 25 mutatóból 13 a trendet követi, 12 tér el tőle.
2026 a trendek folytatása, három eltéréssel
A béremelések lassuló ereszkedése, a bónuszok fokozatos visszafogása és a terv–tény összhang pontosan úgy folytatódik, ahogy a korábbi évek alapján várható volt. Három helyen tört meg a vonal: a juttatások évek óta tartó felfutása megállt, a létszámbővítési kedv a vártnál gyorsabban apad, és a cégek egy része először halasztja az emelési döntést. Mindhárom ugyanabba az irányba mutat: a cégek nem a béren, hanem a kereten, a létszámon és az időzítésen spórolnak.
Béremelés
Tervezett szellemi béremelés
Az inflációs csúcs utáni lejtmenet harmadik éve tart, és minden évben lassul. Az idei terv ezt a lassuló ereszkedést folytatja, a sáv alsó felében: a talajfogás közel van, de még nem jött el.
Tervezett vezetői béremelés
Ugyanaz a lassuló ereszkedés, mint a szellemi állománynál, a vezetőknél valamivel meredekebben. A vezetői emelés a trendsáv alsó szélén áll, ez a 2027-es terv legóvatosabb pontja.
Tervezett fizikai béremelés
A fizikai emelés-tervek az előző év ütemében csökkennek tovább. Idén se nem gyorsult, se nem lassult a mérséklődés.
Kétszámjegyű szellemi emelést tervezők
A kétszámjegyű emelés tervezése az inflációs hullám után évről évre zsugorodott. Idén a trend a végpontjára ért: szellemi szinten senki nem tervez 10% feletti emelést.
Emelést tervezők aránya (a döntést hozók között)
Évek óta szinte minden cég tervezett emelést. Idén a döntést hozók között is a trend alá csúszott ez az arány, és először jelent meg tömegesen a „még nem döntöttünk” válasz. Ez az idei kör egyik eltérése, részben módszertani: ez a válaszlehetőség idén került be.
A tervezett emelést teljes egészében végrehajtók
A tervezett emelést teljesítők aránya évek óta stabilan öt cégből négy fölött áll. Idén is: a cégek azt teljesítik, amit vállalnak.
Létszám és kilátások
Létszámbővítést tervezők
A bővítést tervezők aránya évek óta csökken, idén azonban a vártnál gyorsabban. Ez az idei kör egyik eltérése: a létszámtervek a trendnél is óvatosabbak.
Létszámcsökkentést tervezők
A csökkentést tervezők aránya három éven át nőtt. Idén megállt, a trend szerinti szinten: tovább nem romlik, de nem is javul.
Iparági növekedést várók
A növekedési várakozás ciklikusan mozog. Idén a felívelő ágat folytatja, a trendsáv felső felében.
Iparági visszaesést várók
A pesszimisták aránya évek óta szinte változatlan. Idén kissé a trend alatt van: kevesebb a borúlátó, mint várható volt.
Juttatások és bónusz
400 eFt feletti cafeteria-keret
Öt éven át minden évben nőtt a magas kerettel dolgozó cégek aránya. Idén először megállt és visszalépett. Ez trendforduló: a juttatási keretek nominális felfutása véget ért.
Magánegészségügy a cafeteriában
A magánegészségügy évek óta lassan terjedt a juttatási csomagokban. Idén a felfutás megtorpant, és a trend alá esett.
Béren kívüli juttatást adók
A juttatást adók aránya évekig emelkedett, és az utóbbi két évben a felső platóra ért. Idén is ott maradt: itt már nincs hova nőni.
10% feletti bónuszt fizetők
A magas bónuszt fizetők aránya lassan csökken, idén pontosan a trend szerint.
Bónuszt nem fizetők
A bónuszt nem fizetők aránya tavaly gyorsan fogyott. Idén a csökkenés lelassult, az arány a trend fölött maradt.
A tavalyi tervek idén is teljesültek
Béremelés, rövidebb idősoron
Tervezett mérnöki béremelés
A mérnöki emelés-tervek a szellemi állományhoz hasonlóan lassuló ütemben csökkennek. Az idei terv a trendsáv alsó felében áll.
Megvalósult szellemi béremelés
A megvalósult szellemi emelés 2024 óta gyorsan lassult. Idén a lassulás megállt: a tényleges emelés jóval a trend szerint várt érték fölött maradt.
Megvalósult fizikai béremelés
A fizikai dolgozók megvalósult emelése a trend szerint mérséklődött tovább, a sáv felső szélén.
Megvalósult mérnöki béremelés
A beosztott mérnökök emelése is a várt ütemben lassult, a trendsáv felső felében.
Megvalósult vezetői béremelés
Vezetői szinten a legnagyobb az eltérés: a két év meredek esése alapján alig 2% lett volna várható, a megvalósult emelés ennek közel a duplája. A lejtmenet itt is lelassult.
Bónusz, juttatás és MI, rövidebb idősoron
10% feletti bónuszt tervezők (a döntést hozók között)
A 10% feletti bónuszt tervezők aránya két évig enyhén nőtt. Idén a trend alá esett, és néhány cég még nem is döntött: a bónusztervezés óvatosabb lett.
Bónuszrendszerükön nem változtatók
Tavaly egyre több cég hagyta érintetlenül a bónuszrendszerét. Idén ez megfordult: a vártnál többen nyúltak hozzá, jellemzően az egyéni teljesítmény javára.
Cafeteria-keretet emelni tervezők (a döntést hozók között)
A keretet emelni tervezők aránya két évig változatlan volt. Idén nőtt, miközben a magas keretek felfutása megállt: több cég emel, de kisebb lépésben.
Magánegészségügy bevezetését tervezők (ahol még nincs)
A bevezetést tervezők aránya évről évre nőtt. Idén a trend alá esett, összhangban azzal, hogy a magánegészségügy terjedése is megtorpant.
MI-t használó cégek
Az MI-használat egy év alatt megduplázódott, idén pedig a trendnél is gyorsabban terjedt. A 2024-es kérdés szűkebb volt (saját vagy vásárolt MI-rendszer), ezért a növekedés egy része a kérdés változásából adódik.
Mit mondanak a hazai, régiós és nemzetközi adatok az idei eredményekről?
A vállalati tervekkel egyezik, a nemzetgazdasági átlag alatt marad
A minta a hazai vállalati tervekkel van egy vonalban, a KSH-átlagnál viszont 1,5–2 százalékponttal lassabb. A különbséget főleg a minimálbér és a közszféra húzza. A régióban a magyar tempó közepes, a nyugati 3% körüli „normál” szintnél továbbra is magasabb.
Az idei emelés reálban erős, a 2027-es terv már alig marad infláció fölött
Az idei béremelés a vártnál alacsonyabb infláció mellett valódi reálbér-növekedést hozott. Jövőre viszont az infláció visszagyorsul, miközben a tervezett emelés tovább lassul. A reálbér-párna 2027-ben megfeleződik. Ez a megtartás szempontjából a következő év legfontosabb kockázata.
Az alsó bérek gyorsabban nőnek, a minta ezt jól tükrözi
A minta a fizikai állománynál emelt a legtöbbet, a vezetőknél a legkevesebbet, és a 2027-es tervekben is ez a sorrend. A bérolló szűkül. A szakmai és vezetői szinten ez a következő évek egyik feszültségforrása lehet.
Az óvatosságot a KSH igazolja, a rövid távú felvételi kedv nem
A létszámcsökkentést tervezők aránya a mintában (15%) és a Manpowernél (13%) szinte azonos. A bővítési kedv viszont nálunk jóval kisebb, de mi egész 2027-re kérdeztünk, a Manpower csak a következő negyedévre. A munkanélküliség nő, mégis „kevés a megfelelő jelölt”: a hiány nem létszám-, hanem képességhiány.
A mérsékelt növekedési várakozás egybevág az előrejelzésekkel
A cégek óvatos optimizmusa pontosan a jegybanki pályát követi: lassú gyorsulás, nem fellendülés. A minta 56%-a ugyanakkor kiszámíthatatlannak érzi a környezetet. A növekedési várakozás nem jár magabiztossággal.
A kivárás a jogalkotás tényleges állapotát tükrözi
A cégek kivárása racionális, mert valóban nincs szabály. Kockázatos is: a kötelezettségek a törvény megjelenésével gyorsan élesednek. A munkakör-értékelés és a bérsávok kialakítása szabálytól függetlenül elvégezhető, és a minta harmada már neki is kezdett.
MI használat terjed, a tudatos alkalmazás, stratégia még lemaradásban
A minta MI-használata messze a magyar átlag fölött van, a nemzetközi nagyvállalati szinthez áll közel. Az eltérés részben definíció kérdése: az Eurostat konkrét MI-technológiákat mér, a mi kérdésünk a mindennapi generatív használatot is lefedi. A mintázat ugyanaz, mint globálisan: a használat általános, a stratégia, a szabályozott elvárás és a mérés ritka.
A „lojalitáshiány” mögött nem a stabilitás elutasítása áll
A vezetők a lojalitás hiányát érzékelik, a fiatalok saját bevallásuk szerint viszont stabilitást, tanulást és jóllétet keresnek, nem gyors váltást. A gyors kilépés inkább illeszkedési, mint lojalitási probléma. A megtartás kulcsa a fejlődési út és a jó vezetői kommunikáció, nem a hűség számonkérése.
A célzott, teljesítményhez kötött emelés világtrend
Nálunk az infláció még az első szempont, de mögötte már a teljesítmény áll, és a részleges, szintfüggő emelés is megjelent. A magyar piac ugyanabba az irányba mozdul, mint a nemzetközi: kisebb általános emelés, több célzott lépés.
Mi áll meg a külső próbán?
Források (lekérdezve: 2026. október 6.)
KSH, Fogyasztói árak 2026. augusztus
KSH, Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2026. augusztus
MNB, Inflációs jelentés 2026. szeptember
GKI vállalati béremelési felmérés 2026 (hvg.hu)
K&H kkv-felmérés 2026 (uzletem.hu)
Randstad munkáltatói felmérés 2026 (hvg.hu)
Portfolio, minimálbér 2027 (2026. szept.)
Klubrádió, a VOSZ a 2027-es minimálbérről
ManpowerGroup MEOS 2026 Q4 (uzletem.hu)
Trading Economics, bérnövekedés országonként
EKB wage tracker, 2026. július
WTW Salary Budget Planning, 2026. július
Nexon, bértranszparencia-szabályozás helyzete
Havasi Ügyvédi Iroda, irányelv-átültetés az EU-ban
Jogászvilág, EY–Trenkwalder a csúszásról
Eurostat, MI-használat a vállalatoknál 2025
Eurostat, AI technologies in the EU 2025 (országtábla)
McKinsey, The State of AI 2025
Deloitte Gen Z & Millennial Survey 2026
Vállalati háttér
5 kérdésFöldrajzilag hol fekszik a cég Magyarországon belül?
A «Budapest és Pest megye» abszolút többséget kapott, 61,2%-ot. A második leggyakoribb a «Nyugat-Magyarország» 24,3%-kal.
Elsősorban milyen jellegű a cég tevékenysége?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Kereskedelmi» kapta, a kitöltők 42,8%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Melyik iparágban tevékenykednek?
A mezőny legnagyobb része, 14,5%-a a «Kereskedelem» választ jelölte. A «Autóipar» szorosan mögötte, 13,2%-kal, a mezőny tehát megosztott.
Hány főt foglalkoztat vállalkozásuk?
A mezőny legnagyobb része, 34,2%-a a «50–200 fő» választ jelölte. A «10–50 fő» szorosan mögötte, 32,9%-kal, a mezőny tehát megosztott.
Milyen a vállalat tulajdonosi háttere?
A «Külföldi tulajdon» abszolút többséget kapott, 70,4%-ot. A második leggyakoribb a «Magyar magántulajdon» 21,7%-kal.
Bérek, béremelés és bónusz
14 kérdés2026-ban végrehajtottak-e béremelést az Önök cégénél?
A «Terveztük és megvalósult» abszolút többséget kapott, 82,9%-ot. A második leggyakoribb a «Terveztük, részlegesen valósult meg» 10,5%-kal.
Milyen mértékű béremelés valósult meg 2026-ban a fizikai dolgozóknál?
A «5–10%» abszolút többséget kapott, 52,1%-ot. A második leggyakoribb a «0–5%» 40,1%-kal.
Milyen mértékű béremelés valósult meg 2026-ban a szellemi (nem mérnök) dolgozóknál?
A «0–5%» abszolút többséget kapott, 52,8%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 43,7%-kal.
Milyen mértékű béremelés valósult meg 2026-ban a beosztott mérnököknél?
A mezőny legnagyobb része, 47,2%-a a «0–5%» választ jelölte. A második leggyakoribb a «5–10%» 38,7%-kal.
Milyen mértékű béremelés valósult meg 2026-ban vezetői szinten?
A «0–5%» abszolút többséget kapott, 56,3%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 36,6%-kal.
Terveznek-e 2027-re béremelést általánosan?
A «Igen, minden szinten» abszolút többséget kapott, 63,8%-ot. A második leggyakoribb a «Még nem döntöttünk» 17,8%-kal.
Rangsorolja a 3 legfontosabb szempontot, amelyet a 2027-re tervezett béremelésnél figyelembe vesznek.
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Infláció» kapta, a kitöltők 67,5%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Mekkora fizetésemelést terveznek 2027-re a fizikai dolgozóknál?
A «0–5%» abszolút többséget kapott, 57%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 32,5%-kal.
Mekkora fizetésemelést terveznek 2027-re a szellemi (nem mérnök) dolgozóknál?
A «0–5%» abszolút többséget kapott, 69,3%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 28,1%-kal.
Mekkora fizetésemelést terveznek 2027-re a beosztott mérnököknél?
A «0–5%» abszolút többséget kapott, 61,4%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 25,4%-kal.
Mekkora fizetésemelést terveznek 2027-re vezetői szinten?
A «0–5%» abszolút többséget kapott, 69,3%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 24,6%-kal.
Változott-e az elmúlt évben a bónuszrendszerük?
A «Nem változott» abszolút többséget kapott, 70,4%-ot. A második leggyakoribb a «Nagyobb hangsúlyt kapott az egyéni teljesítmény» 14,5%-kal.
Jellemzően az éves fizetés mekkora részét fizették ki 2026-ban bónuszként?
A mezőny legnagyobb része, 44,7%-a a «0–10% között» választ jelölte. A második leggyakoribb a «10–20% között» 32,2%-kal.
Az éves bérhez viszonyítva milyen mértékű bónusszal terveznek 2027-re?
A mezőny legnagyobb része, 43,4%-a a «0–10% között» választ jelölte. A második leggyakoribb a «10–20% között» 29,6%-kal.
Cafeteria és juttatások
6 kérdésVan-e Önöknél bármilyen béren kívüli juttatás 2026-ban?
A «Minden szinten van» abszolút többséget kapott, 88,8%-ot. A második leggyakoribb a «Nincs» 10,5%-kal.
Milyen mértékű volt a béren kívüli juttatás / cafeteria 2026-ban?
A mezőny legnagyobb része, 33,1%-a a «400–600 eFt/év» választ jelölte. A «200–400 eFt/év» szorosan mögötte, 32,4%-kal, a mezőny tehát megosztott.
Tervezik-e változtatni a béren kívüli juttatást / cafeteriát 2027-ben?
A «Nem változik» abszolút többséget kapott, 67,6%-ot. A második leggyakoribb a «0–10% között emeljük» 16,9%-kal.
Milyen mértékben tervezik juttatni a cafeteriát 2027-ben?
A mezőny legnagyobb része, 31,6%-a a «400–600 eFt/év» választ jelölte. A «200–400 eFt/év» szorosan mögötte, 30,9%-kal, a mezőny tehát megosztott.
A cafeteria keretbe jelenleg beletartozik-e a magánegészségügyi szolgáltatás?
A «Nem tartozik bele» abszolút többséget kapott, 66,2%-ot. A második leggyakoribb a «Beletartozik, minden szinten» 27,9%-kal.
Ha a magánegészségügyi szolgáltatás nem tartozik a cafeteria-elemek közé, tervezik-e, hogy a jövőben elérhető lesz?
A «Nem tervezzük» abszolút többséget kapott, 51%-ot. A második leggyakoribb a «Még nem döntöttünk» 25,5%-kal.
Bértranszparencia
8 kérdésMilyen szinten foglalkoznak jelenleg a bértranszparenciával a vállalatuknál?
A mezőny legnagyobb része, 37,5%-a a «Már elindítottuk a felkészülést» választ jelölte. A «Várjuk a magyar szabályozás részleteit» szorosan mögötte, 34,9%-kal, a mezőny tehát megosztott.
Mely területeken kezdték meg a felkészülést?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Bérsávok kialakítása» kapta, a kitöltők 54,5%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Mi jelenti Önök számára a legnagyobb kihívást a bértranszparencia kapcsán?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «A magyar szabályozás hiánya / bizonytalansága» kapta, a kitöltők 61,2%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Ön szerint hosszú távon a bértranszparencia milyen előnyöket hozhat?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Nem látok jelentős előnyt» kapta, a kitöltők 42,1%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Ön szerint hosszú távon a bértranszparencia milyen hátrányokkal járhat?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Bérfeszültségek kialakulása» kapta, a kitöltők 48,7%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Mi lenne jelenleg a legnagyobb segítség a felkészüléshez?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Részletes magyar jogszabályok» kapta, a kitöltők 64,5%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Van-e dedikált személy vagy projektgazda, aki a bértranszparenciával foglalkozik?
A mezőny legnagyobb része, 40,8%-a a «Igen, dedikált belső felelős van» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Nincs dedikált felelős» 29,6%-kal.
Az Önök álláshirdetéseiben megjelenik-e az elérhető bér vagy bérsáv?
A «Nem jelenik meg» abszolút többséget kapott, 55,9%-ot. A második leggyakoribb a «Pozíciótól függ» 13,2%-kal.
Munkaerőpiac és szervezeti kihívások
5 kérdésMennyire jelent kihívást jelenleg a megfelelő szakemberek megtalálása?
A mezőny legnagyobb része, 35,5%-a a «Inkább jelentős kihívás» választ jelölte. A «Közepes kihívás» szorosan mögötte, 32,9%-kal, a mezőny tehát megosztott.
Mi jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást a toborzásban?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Kevés megfelelő jelölt» kapta, a kitöltők 76,3%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Mely terület fejlesztésére fordítják a legtöbb figyelmet 2027-ben?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «AI és digitalizáció» kapta, a kitöltők 48,7%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Tapasztalja-e, hogy az üzleti döntések lassabbak lettek az elmúlt 1–2 évben?
A mezőny legnagyobb része, 35,5%-a a «Nem változtak» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Igen, kisebb mértékben» 30,3%-kal.
Ön szerint mi áll leginkább az üzleti döntések lassulásának hátterében?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Gazdasági bizonytalanság» kapta, a kitöltők 84%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Generációk a munkahelyen
7 kérdésMelyik generáció jelenti ma a legnagyobb vezetői kihívást?
A «Z generáció» abszolút többséget kapott, 55,3%-ot. A második leggyakoribb a «Nem tapasztalunk jelentős különbséget» 34,2%-kal.
Miben érzékeli leginkább a generációk közötti különbséget?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Munkához való hozzáállás» kapta, a kitöltők 65,8%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Tapasztalja-e, hogy a régebbi generációk munkavállalói igényei is változnak az új generációk megjelenésével?
A «Igen, kisebb mértékben változnak» abszolút többséget kapott, 61,8%-ot. A második leggyakoribb a «Nem tapasztalok változást» 22,4%-kal.
Milyen területeken tapasztalja leginkább, hogy a régebbi generációk igényei is változnak?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Rugalmasabb munkavégzés iránti igény» kapta, a kitöltők 66,4%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Milyen területen látja a legnagyobb pozitív együttműködést a különböző generációk között?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Mentorálás, tapasztalatátadás» kapta, a kitöltők 42,8%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Milyen területen látja a legnagyobb szakadékot a különböző generációk között?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Lojalitás» kapta, a kitöltők 61,8%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Ön szerint hogyan hidalható át leginkább a generációk közötti működésbeli különbség?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Nyílt és rendszeres kommunikáció» kapta, a kitöltők 73%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
AI és digitalizáció
5 kérdésVan-e vállalati AI-stratégiájuk?
A mezőny legnagyobb része, 32,9%-a a «Jelenleg dolgozunk rajta» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Még nincs, de tervezzük» 23,7%-kal.
Jelenleg milyen területeken használják az AI-t?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Marketing és kommunikáció» kapta, a kitöltők 49,3%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Van-e a vállalatnál elvárás vagy szabályozott AI-használat?
A mezőny legnagyobb része, 30,9%-a a «Ajánlott, de nem kötelező» választ jelölte. A «Egyéni kezdeményezés alapján használják» szorosan mögötte, 26,3%-kal, a mezőny tehát megosztott.
Használják-e az AI-t vállalati tudásbázis létrehozására?
A mezőny legnagyobb része, 38,4%-a a «Még nem foglalkozunk vele» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Tervezzük a bevezetését» 20,5%-kal.
Ön szerint az AI a következő 3 évben milyen hatással lesz az Önök vállalatára?
A mezőny legnagyobb része, 42,1%-a a «Elsősorban hatékonyságnövelő eszköz lesz» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Jelentősen átalakítja a vállalat működését» 23%-kal.
Gazdaság és az elmúlt év
7 kérdésHogyan értékeli vállalata számára a 2026-os üzleti évet?
A mezőny legnagyobb része, 27%-a a «Hasonló volt» választ jelölte. A «Valamivel jobb volt» szorosan mögötte, 26,3%-kal, a mezőny tehát megosztott.
Mely tényezők nehezítették leginkább a működésüket 2026-ban?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Gyenge kereslet» kapta, a kitöltők 48%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Mennyire érzi jelenleg kiszámíthatónak az üzleti környezetet?
A mezőny legnagyobb része, 38,8%-a a «Közepesen» választ jelölte. A «Inkább nem» szorosan mögötte, 38,2%-kal, a mezőny tehát megosztott.
Mire fordítottak leginkább figyelmet az elmúlt 12 hónapban a vállalkozásuk megerősítése érdekében?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Költségcsökkentés» kapta, a kitöltők 35,5%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Ön szerint mely intézkedések segítenék leginkább a magyar vállalatok versenyképességét?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Kiszámíthatóbb gazdasági környezet» kapta, a kitöltők 74,3%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Hogyan alakult a profitabilitásuk 2026-ban az előző évhez képest?
A mezőny legnagyobb része, 36,2%-a a «Stagnált» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Kisebb mértékben javult» 25%-kal.
Mi volt a legfőbb oka a profitabilitás változásának?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Kereslet változása» kapta, a kitöltők 41,2%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Kilátások 2027-re
7 kérdésHogyan látja 2027 üzleti kilátásait a saját iparágában?
A mezőny legnagyobb része, 47,4%-a a «Mérsékelt növekedést várok» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Stagnálást várok» 31,6%-kal.
Terveznek-e jelentősebb beruházást 2027-ben?
A mezőny legnagyobb része, 38,2%-a a «Nem» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Még nem döntöttünk» 28,9%-kal.
Milyen beruházást vagy fejlesztést terveznek 2027-ben?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «IT / digitalizáció» kapta, a kitöltők 41,5%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Létszámuk várhatóan hogyan alakul 2027-ben?
A «Nem változik» abszolút többséget kapott, 54,6%-ot. A második leggyakoribb a «Kisebb mértékben nő» 26,3%-kal.
Új munkatársak keresése során mely területeken/pozíciókban tapasztalják jelenleg a legnagyobb nehézséget a megfelelő szakemberek megtalálásában?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Szakmunkás / technikusi munkakörök» kapta, a kitöltők 34,2%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Mi lesz 2027 legnagyobb üzleti kockázata?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Gazdasági bizonytalanság» kapta, a kitöltők 59,2%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
Mi lehet 2027 legnagyobb üzleti lehetősége?
Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet
Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Hatékonyságjavítás» kapta, a kitöltők 56,6%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.
A teljes tanulmány PDF-ben