HU EN
Greensearch · Összefoglalás · 2026 / 2027

Bizonytalan kilátások, óvatos optimizmus

Az idei felmérés egy óvatos, de nem visszavonuló mezőnyt mutat: a 2026-os béremelések megvalósultak, a 2027-es tervek egy fokozattal szerényebbek, az üzleti környezetet pedig a cégek többsége jelenleg még kiszámíthatatlannak érzi.

A kitöltés medián ideje 16 perc volt: a kérdőív valóban belefért a felkérésben jelzett 15–20 percbe.

Deák Andrea · ügyvezető
· Vezetői összegzés

2027 küszöbén – óvatos várakozások, biztató jelek

Amikor minden év őszén összegezzük a bérfelmérésünk eredményeit, mindig kíváncsian nézem, mi változott az előző évhez képest. Nemcsak a béremelések mértéke vagy a létszámtervek érdekelnek, hanem az is, hogy mit árulnak el a válaszok a vállalatok gondolkodásáról, hangulatáról és jövőbe vetett bizalmáról.

Az idei eredményeket olvasva egy gondolat fogalmazódott meg bennem: a cégek nem a bátorságot vesztették el, hanem a kiszámíthatóságot. És ha egy kicsit tovább gondolom, ez nemcsak a vállalatokra, hanem sokunk mindennapjaira is igaz.

Évről évre közel ugyanabban az időszakban kérdezzük meg a vállalatokat a bérekről, a munkaerőpiacról, a gazdasági kilátásokról és az aktuális kihívásokról. Így nemcsak az adott év eredményeit látjuk, hanem azt is, hogyan változnak a várakozások, a döntések és a vállalatok hozzáállása.

01 · Az idei számok

A számok mögött ismét érdekes történetek rajzolódnak ki.

A vállalatok többsége nem adta fel a terveit, de jóval óvatosabban gondolkodik a jövőről.

A 2026-ra tervezett béremeléseket a cégek 83%-a végrehajtotta, vagyis amit vállaltak, azt jellemzően teljesítették is. Ez egyébként évek óta visszatérő tapasztalatunk. Ugyanakkor 2027-re már kisebb emelésekkel számolnak, a létszámbővítési kedv tovább csökkent, és a korábbi évekhez képest többen halasztják el a döntéseiket.

A többéves trendekből három változás különösen figyelemre méltó. Megtorpant a béren kívüli juttatások korábbi növekedése, a vártnál gyorsabban csökkent a létszámbővítést tervezők aránya, és megjelent egy jelentősebb csoport, amely még nem döntött a következő évi béremelésről.

Ezek nem feltétlenül egy újabb válság előjelei. Sokkal inkább azt mutatják, hogy a cégek igyekeznek megtartani a stabilitásukat, miközben nem szeretnének olyan kötelezettségeket vállalni, amelyek teljesíthetőségében nem biztosak.

Kiszámíthatóság

A válaszadók 74%-a szerint a versenyképességüket leginkább egy kiszámíthatóbb gazdasági környezet segítené. Nem az adócsökkentés, nem a támogatások, és nem is az olcsóbb finanszírozás kerültek az első helyre.

Egyértelműen a kiszámíthatóság.

02 · Környezet

És itt érdemes egy kicsit kilépnünk a fizetések és a HR világából.

Az elmúlt években szinte hozzászoktunk ahhoz, hogy valamilyen rendkívüli esemény folyamatosan átírja a terveinket. A világjárványt energiaválság, inflációs hullám, háborúk, geopolitikai feszültségek, kereskedelmi konfliktusok és folyamatos technológiai változások követték.

A nemzetközi események ma már sokkal közvetlenebbül hatnak egy magyarországi vállalat működésére, mint azt korábban éreztük. Egy külföldi anyavállalat beruházási döntése, a német ipar teljesítménye, az energiaárak vagy éppen egy kereskedelmi korlátozás rövid idő alatt megjelenhet a hazai megrendelésekben, a létszámtervekben és végső soron a bérekben is.

Különösen igaz ez a magyar gazdaságra, amely erősen kapcsolódik az európai, azon belül is a német iparhoz.

2026 Magyarország számára belpolitikai szempontból is jelentős változást hozott. Az áprilisi országgyűlési választásokat követően új kormány alakult. Egy ilyen változás természetesen várakozásokat és kérdéseket is felvet a gazdasági szereplőkben, függetlenül attól, ki hogyan értékeli a politikai eseményeket.

Vállalati oldalról nézve azonban a legfontosabb kérdések változatlanok: mennyire lesz kiszámítható a szabályozási és gazdasági környezet, hogyan alakulnak a beruházási feltételek, a hazai és nemzetközi kereslet, illetve milyen ütemben válnak ténylegesen felhasználhatóvá az európai uniós források.

03 · Uniós források

Az uniós pénzek kérdését azért is tartom különösen fontosnak, mert a hatásuk jóval túlmutathat a közvetlen támogatásokon.

Az idei évben előrelépés történt a korábban zárolt források felszabadításában. A mintegy 16,4 milliárd eurónyi, feltételekhez kötött összeg jelentős lehetőség a magyar gazdaság számára. A pénzek tényleges felhasználása azonban nem egyik napról a másikra történik, és az egyes programok kifizetési üteme is eltérő.

Ha a források valóban eljutnak a beruházásokig, elsőként az energetikai, infrastrukturális és egyéb fejlesztési projektek kaphatnak lendületet. Ez pedig nemcsak a közvetlen kedvezményezetteknek jelenthet munkát, hanem az építőiparnak, a mérnöki és tervezőcégeknek, a gép- és berendezésszállítóknak, a logisztikai szolgáltatóknak és számos hazai beszállítónak is.

Számomra azonban legalább ilyen fontos kérdés, hogy ebből mennyi jut el a versenyszférához, különösen a magyar kis- és középvállalatokhoz. Hiszen a gazdaság élénkülését nemcsak az mutatja, hogy elindulnak-e nagy beruházások, hanem az is, hogy ezek hány további vállalkozásnak teremtenek megrendelést, fejlődési lehetőséget és végső soron új munkahelyeket.

Igazán érzékelhető fellendülésre inkább 2028-tól lehet számítani. A források rendelkezésre állása, a pályázatok, a tervezés, a döntések és a tényleges kivitelezés között akár hosszabb idő is eltelhet.

Vagyis elképzelhető, hogy 2027 még inkább az előkészítés és az újraindulás éve lesz, míg egyes ágazatokban a látványosabb eredmények 2028-ban jelentkeznek. Természetesen sok múlik azon, milyen gyorsan, átláthatóan és hatékonyan sikerül felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.

Én szeretném hinni, hogy 2027-ben a gazdasági szereplők számára több kapaszkodó és kevesebb kérdőjel lesz. Nem feltétlenül látványos fellendülést várok, sokkal inkább azt, hogy újra lehessen hosszabb távra tervezni.

04 · Biztató jelek

Azért biztató jelek már a felmérésben is vannak. A vállalatok 52%-a növekedést vár a saját iparágában, miközben csak 16% számol visszaeséssel. A fejlesztési elképzelések sem tűntek el: hatékonyságjavítás, új termékek, digitalizáció és erősebb értékesítési tevékenység szerepelnek a tervekben.

És van valami, amit most először egy kicsit óvatosabban, de bizakodóbban merek kimondani: a saját piacunkon is érzékelünk némi elmozdulást.

A fejvadászpiac meglehetősen jó jelzője a vállalatok várakozásainak. Ha egy cég bizonytalan, gyakran az új munkatársak felvétele az első, amit elhalaszt. Az elmúlt időszakban sokszor tapasztaltuk, hogy egy távozó kolléga helyét sem tölthették be automatikusan, sőt még a szükséges vezetői cserékkel is kivártak.

Ehhez képest az idei év utolsó negyedévében nálunk már élénkülést látunk. Több a keresési megbízásunk, és ismét megjelentek olyan pótlások, vezetői cserék, amelyekről korábban inkább halasztó döntés született.

Ami pedig számomra különösen érdekes, hogy két olyan nemzetközi vállalat is megkeresett bennünket, amelyek most kezdik meg magyarországi működésüket. Régóta nem tapasztaltunk hasonlót.

Ezek már nem feltétlenül a világ legnagyobb multinacionális vállalatai, amelyek közül sokan korábban megvetették a lábukat Magyarországon. Sokkal inkább erős, nemzetközi háttérrel rendelkező, elsősorban európai vállalatokról beszélünk, amelyek most látnak lehetőséget piaci terjeszkedésben maguk számára, s ezúttal Magyarország a célpiac.

Természetesen két piacra lépésből és néhány hónap élénküléséből még nem lehet általános gazdasági fordulatra következtetni. De jópáréves fejvadász-tapasztalattal a hátam mögött azt gondolom, hogy az ilyen apró változásokra érdemes odafigyelni.

Lehet, hogy a fordulat még nem látszik a nagy számokban, de néhány vállalat már elkezdett újra döntéseket hozni. És ez önmagában is biztató.

05 · Az emberek

Van azonban valami, amit nem old meg sem a gazdasági növekedés, sem az uniós támogatás, sem egy kedvezőbb piaci környezet. Ez pedig az, hogyan bánunk az emberekkel, és hogyan alkalmazkodunk a munka világának változásaihoz.

Húsz éve dolgozom együtt vállalatvezetőkkel és munkavállalókkal. Sokféle gazdasági időszakot megéltem már, és egy dologban egyre biztosabb vagyok: a megfelelő ember megtalálása és megtartása nem lesz egyszerűbb attól, hogy éppen kevesebb a nyitott pozíció.

Idén a válaszadók 59%-a továbbra is jelentős kihívásnak tartja a megfelelő szakemberek megtalálását. Miközben a cégek többsége nem tervez létszámbővítést, a valóban jó szakemberekért továbbra is verseny van.

Ezért is tartom fontosnak, hogy a költséghatékonyságra való törekvés mellett ne feledkezzünk meg az emberi oldalról. Egy munkavállaló nem pusztán költségsor egy Excel-táblában. Tudást, tapasztalatot, kapcsolatokat és sok esetben olyan vállalati emlékezetet képvisel, amelyet nem lehet néhány hét alatt pótolni.

06 · Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia térnyerése mindezt új megvilágításba helyezi.

Az idei felmérésben a vállalatok 87%-a jelezte, hogy már használ MI-t valamilyen területen. Ez óriási változás néhány év alatt. Ugyanakkor kidolgozott MI-stratégiával még csak 22% rendelkezik.

Úgy gondolom, 2027-ben már nem az lesz az igazán érdekes kérdés, hogy használunk-e mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy mire, hogyan és milyen eredménnyel.

És itt megint visszajutunk az emberekhez. Mert a technológia önmagában nem vezet csapatot, nem teremt bizalmat, és nem vállal felelősséget a döntéseinkért. Segíthet, gyorsíthat, elemezhet, de a vezetői felelősséget nem veszi át.

07 · Generációk

A generációs kérdésekben is találtam egy különösen érdekes eredményt. Miközben a válaszadók 55%-a a Z generáció vezetését tartja a legnagyobb kihívásnak, 72% már azt is érzékeli, hogy az idősebb generációk elvárásai ugyanúgy változnak.

Talán ideje lenne kevésbé generációs címkékben gondolkodnunk, és inkább elfogadni, hogy mindannyian változunk.

A rugalmasság, a megbecsülés, a munka és a magánélet egyensúlya nem kizárólag a fiatalok igénye. Legfeljebb ők hamarabb és hangosabban fogalmazták meg. Mi pedig idővel rájöttünk, hogy tulajdonképpen nekünk is fontos lenne. 😊

08 · Bértranszparencia

A bértranszparencia szintén komoly feladat elé állítja a vállalatokat. A jogszabályi kötelezettségeken túl azonban talán egy másik kérdést is érdemes feltenni: mennyire tudjuk megmagyarázni és megvédeni a saját bérezési döntéseinket? Mert a munkavállalói bizalomhoz nem elegendő egy jól kialakított bérsáv. Következetesség, igazságosság és őszinte kommunikáció is szükséges.

09 · 2027

Mit kívánnék a vállalatoknak 2027-re?

Elsősorban kiszámíthatóbb környezetet, élénkülő keresletet, megvalósuló beruházásokat és olyan gazdasági feltételeket, amelyek mellett ismét bátrabban lehet dönteni.

A vezetőknek pedig azt, hogy a sok szám, terv, költség és hatékonysági mutató között maradjon idejük az emberekre is.

Mert miközben a technológia egyre gyorsabban fejlődik, az emberi bizalom továbbra is lassabban épül. Elveszíteni viszont pillanatok alatt lehet.

És talán még valamit kívánnék mindannyiunknak: egy kicsit kevesebb aggodalmat és több derűt.

Az elmúlt évek megtanítottak bennünket alkalmazkodni, újratervezni, néha egészen váratlan helyzetekből megoldást találni. Jó lenne, ha a következő évben már nemcsak az alkalmazkodásról, hanem az építkezésről is többet beszélhetnénk.

Hiszen a jövőt nem tudjuk pontosan előre jelezni, de a döntéseinkkel, a munkánkkal és az egymáshoz való hozzáállásunkkal alakítani tudjuk.

Bízom benne, hogy 2027-ben több lehetőségünk lesz építkezni, mint védekezni.

10 · Köszönet

Végezetül szeretném megköszönni mindazoknak, akik kitöltötték a kérdőívet, hogy időt szántak rá. Külön köszönöm azokat a megjegyzéseket, javaslatokat és észrevételeket, amelyekkel segítik, hogy évről évre jobb, hasznosabb tanulmányt készíthessünk.

Köszönöm partnereinknek a bizalmat, akár dolgoztunk már együtt, akár csak szakmai kapcsolatban állunk egymással. Remélem, hogy a következő évben is sok alkalmunk lesz találkozni, beszélgetni, együtt gondolkodni és természetesen együtt dolgozni.

Kívánok mindenkinek sikeres évzárást, nyugodt ünnepeket és egy olyan 2027-es évet, amelyben a jó hírekből végre több jut, mint a váratlan kihívásokból.

És ha már ennyit beszéltünk a kiszámíthatóságról, talán abban is megegyezhetünk, hogy nem baj, ha az élet tartogat meglepetéseket – csak jó lenne, ha jövőre egy kicsit több lenne közöttük a kellemes. 😊

A legjobbakat kívánom mindenkinek!

Andrea

Deák Andrea, a Greensearch alapítója és ügyvezetője, stúdióportré

Deák Andrea

Alapító és ügyvezető

20+ éve dolgozom executive search és vezetői tanácsadási projektekben a B2B ipari szektorban. A Greensearch alapja a hosszú távú partneri szemlélet, a diszkréció és a mély iparági piacismeret.

Hetente írunk LinkedIn-en arról, amit a piacon látunk — bérpiaci jelekről, vezetői dilemmákról, anonimizált esetekről. A Greenovative kiadványaink ennek a piaci tudásnak a hosszabb formátumai. Készülnek podcast-ok, rövid szakmai videók sokszor "lazább köntösben" megmutatva, lehet komolytalanul is komolynak lenni.

Az idei kérdőívet ismét közel 3000 cégnek küldtük ki, többségük külföldi tulajdonú magyar leányvállalat.

Összkép: óvatos tervezés, eltérő üzleti eredmények. A vállalatok többsége (83%) végrehajtotta a 2026-ra tervezett béremeléseket, 2027-re azonban már visszafogottabb emelésekkel számolnak, és közel minden ötödik cég (18%) még nem hozott döntést. A 2026-os üzleti év megítélése megosztott: a válaszadók 34%-a jobbnak, 39%-a rosszabbnak értékelte az előző évhez képest.

A legerősebb közös nevező a bizonytalanság. A cégek 55%-a nem érzi kiszámíthatónak az üzleti környezetet, és 74% szerint ez segítené leginkább a versenyképességet, messze megelőzve az adócsökkentést vagy a támogatásokat. Mégis: 52% növekedést vár 2027-re a saját iparágában.

· A minta

Kik válaszoltak

A kitöltők 61%-a Budapest és Pest megyei, 24% nyugat-, 14% kelet-magyarországi. Létszám szerint a 10–50 fős (33%) az 50–200 fős (34%) picivel több, 200 fő felett pedig 30% áll.

Tevékenység szerint 43% kereskedelmi, 39% termelő, 25% szolgáltató (egy cég több kategóriát is jelölhetett). A mezőny 70%-a külföldi, 22% magyar magántulajdonú. A leggyakoribb iparágak: kereskedelem (14%), autóipar (13%), gépgyártás (9%), élelmiszeripar (8%).

Létszám
10 fő alatt3%
10–50 fő33%
50–200 fő34%
200–500 fő16%
500–1000 fő8%
1000 fő felett5%
Tevékenység

több válasz jelölhető

Termelő39%
Kereskedelmi43%
Szolgáltató25%
Iparág
Kereskedelem14%
Autóipar13%
Egyéb11%
Gépgyártás9%
Élelmiszeripar8%
Vegyipar, gyógyszeripar7%
Építőanyag7%
Logisztikai szolgáltatások7%
Vezéradat

A béremelés egy fokozattal lejjebb

5,5%
átlagos szellemi béremelés 2026-ban, megvalósult
→
4,8%
ugyanez 2027-re tervezve, az emelést tervező cégeknél

Tíz százalék feletti emelés 2026-ban egyik munkavállalói kategóriában sem érte el a cégek 2%-át. 2027-re mind a négy kategóriában alacsonyabb átlaggal terveznek, és a 2027-es emelés legfontosabb szempontja az infláció. A béremelés ma az áremelkedést követi, nem a munkaerőpiaci versenyt.

01 · Béremelés

2026-ban az ígéretek teljesültek, 2027-re óvatosabbak

A cégek 83%-a 2026-ban végre is hajtotta a tervezett béremelést, további 11% részlegesen. 4% nem tervezett emelést, 3%-nál pedig elmaradt a tervezett lépés.

A megvalósult emelés súlypontja az 5% körüli sáv. A fizikai dolgozóknál az átlag 5,7%, a szellemieknél 5,5%, a beosztott mérnököknél 4,8%, vezetői szinten 4,8%. A szellemi állománynál a cégek 53%-a legfeljebb 5%-ot, 44%-a 5–10%-ot adott.

2027-re a cégek 64%-a minden szinten emelést tervez, 11% csak részlegesen: vagy az alacsonyabb jövedelmeket igazítja, vagy egy teljesítményszint felett emel. 18% még nem döntött, 7% nem tervez emelést.

A tervezett mértékek mindenhol az ideiek alatt maradnak: fizikai 5%, szellemi 4,8%, mérnök 4,3%, vezetői 4,4%. A szellemi állománynál a tervezők 69%-a legfeljebb 5%-kal számol.

Az emelés idén az inflációt követi, nem a piacot.

Mi dönti el a 2027-es emelést? Az infláció messze az első: a rangsorolók 68%-a a három legfontosabb szempont közé tette. Utána a vállalati összteljesítmény (42%), az egyéni teljesítmény (39%) és a kettő mixe (32%) következik. Iparági benchmarkra 36% figyel, a szenioritás csak 14%-nál szempont.

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Az általános béremelések elsősorban az infláció kompenzálását szolgálják, míg az ezen felüli emeléseket egyre inkább az egyéni teljesítmény határozza meg. A kulcsemberek megtartásához ezért célzott, személyre szabott bérezési megoldásokra van szükség.

Módszertani megjegyzés: több kitöltő jelezte, hogy a csúszkás kérdéseknél nem volt „nem releváns” lehetőség, ezért ahol nincs fizikai vagy mérnöki állomány, 0%-ot jelöltek. A „Nincs emelés” arány ezért ezeknél a kategóriáknál felülbecsült, az átlag kissé alulbecsült.

Béremelés munkavállalói kategóriánként

A cégek megoszlása az emelés mértéke szerint · 2027: az emelést tervező cégek körében

2026 megvalósult2027 terv
Fizikai

átlag 5,7% → 5%

Nincs emelés6%9%
0–5%40%57%
5–10%52%32%
10% felett1%2%
Szellemi

átlag 5,5% → 4,8%

Nincs emelés2%3%
0–5%53%69%
5–10%44%28%
10% felett1%0%
Mérnök

átlag 4,8% → 4,3%

Nincs emelés13%12%
0–5%47%61%
5–10%39%25%
10% felett1%1%
Vezetői

átlag 4,8% → 4,4%

Nincs emelés7%6%
0–5%56%69%
5–10%37%25%
10% felett0%0%
A 2027-es emelés legfontosabb szempontjai

A top 3-ba sorolók aránya · leggyakrabban első helyen: Infláció

Infláció68%
Vállalati összteljesítmény42%
Egyéni teljesítmény39%
Iparági benchmarkok36%
Reálbérek alakulása32%
Egyéni és vállalati teljesítmény mix32%
Általános gazdasági helyzet25%
Szenioritás, tapasztalat, szakértelem14%
A csapat teljesítménye8%
EUR/HUF árfolyam változása6%
Terveznek-e béremelést 2027-re?
Igen, minden szinten64%
Részlegesen, csak az alacsonyabb jövedelmeket igazítjuk5%
Részlegesen, csak meghatározott teljesítményszint felett6%
Nem tervezünk béremelést7%
Még nem döntöttünk18%
02 · Bónusz és cafeteria

A bónusz logikája kitartott, a cafeteria a helyén marad

A cégek 70%-a nem nyúlt a bónuszrendszeréhez az elmúlt évben. Ahol változott, ott jellemzően az egyéni teljesítmény kapott nagyobb hangsúlyt (14%), a csapatteljesítmény ritkábban (5%).

2026-ban a bónusz súlypontja az éves bér 0–10%-a (45%) és 10–20%-a (32%). 9% nem fizetett bónuszt, 20% fölé 9% ment, felső korlát nélkül, teljesítményarányosan 5% fizetett. 2027-re a kép szinte változatlan: 43% a 0–10%-os, 30% a 10–20%-os sávval tervez.

A béren kívüli juttatás alapgyakorlat: a cégek 89%-a minden szinten ad valamilyen juttatást. A keret jellemzően 200–600 eFt/fő/év között mozog (65%), 600 eFt fölé csak 13% lép.

2027-re a juttatók 68%-a nem változtat a kereten, 18% emel, és csökkentést egyetlen cég sem tervez. A juttatási oldalon tehát nincs verseny, de visszalépés sem.

A cafeteria nem fegyver többé a munkaerőért, hanem most már alapfelszereltség.

A magánegészségügy továbbra is kisebbségi elem: a juttatók 66%-ánál nem része a keretnek, minden szinten 28%-uknál elérhető. Ahol hiányzik, ott 23% tervezi a bevezetését, 51% nem.

Bónusz az éves bér arányában · 2026
Nem fizettünk bónuszt9%
0–10% között45%
10–20% között32%
20–30% között7%
30% felett2%
Felső korlát nélkül5%
Cafeteria-keret / fő / év · 2026
0–200 eFt/év21%
200–400 eFt/év32%
400–600 eFt/év33%
600–800 eFt/év12%
800–1000 eFt/év1%
1000 eFt/év felett1%
Cafeteria változása 2027-re
Nem változik68%
0–10% között emeljük17%
10%-ot meghaladóan emeljük1%
Még nem döntöttünk14%
89%
ad béren kívüli juttatást minden szinten
70%
nem nyúlt a bónuszrendszeréhez
68%
nem változtat a cafeteria-kereten 2027-ben
03 · Toborzás és munkaerőpiac

Kevés a jó jelölt, miközben a létszám nem nő

A cégek 59%-a szerint jelentős kihívás a megfelelő szakemberek megtalálása, 33% közepesnek érzi, és csak 8% mondja, hogy kicsi vagy nincs gond.

A legnagyobb akadály nem a pénz, hanem a kínálat: 76% a kevés megfelelő jelöltet nevezi meg, 52% a növekvő bérigényeket, 28% az erős versenyt. A jelöltek gyors döntései (5%) és a hosszú kiválasztás (9%) ritkán gond.

A hiány a szakmai és értékesítési pozíciókban él: szakmunkás és technikusi munkakörökben 34%, értékesítésben 29%, mérnöki területen 30%, fizikai munkakörökben 26% tapasztal nehézséget. A támogató funkciókban (marketing 3%, HR 1%, pénzügy 5%) szinte nincs hiány.

Közben a létszám nem nő: a cégek 55%-a stabil létszámmal számol 2027-re, 29% bővülést, 14% csökkenést vár. A toborzási nehézség így elsősorban a pótlásról és a minőségi cseréről szól, nem a bővítésről.

Nem több ember kell, hanem a megfelelő.

2027-ben a fejlesztési figyelem az MI-re és a digitalizációra (49%), a költséghatékonyságra (41%) és a megtartásra (34%) megy. Az employer branding (9%) és az utánpótlás-nevelés (13%) a lista végére szorult.

Hol a legnehezebb embert találni?

több válasz jelölhető

Szakmunkás / technikusi munkakörök34%
Mérnöki / műszaki területek30%
Értékesítés / üzletfejlesztés29%
Fizikai / betanított munkakörök26%
Termelés / gyártás / karbantartás24%
Logisztika / supply chain / beszerzés13%
Középvezetői pozíciók10%
IT7%
Adminisztráció / back office / ügyfélszolgálat6%
Nem tapasztalunk jelentős nehézséget6%
A legnagyobb kihívás a toborzásban

több válasz jelölhető

Kevés megfelelő jelölt76%
Bérigények növekedése52%
Erős verseny a szakemberekért28%
Gazdasági bizonytalanság23%
Jelöltek elvárásainak változása20%
Hosszú kiválasztási folyamatok9%
Jelöltek gyors döntései5%
Fejlesztési fókusz 2027-ben

több válasz jelölhető

AI és digitalizáció49%
Költséghatékonyság javítása41%
Munkavállalói megtartás34%
Sales fejlesztés31%
Folyamatfejlesztés31%
Vezetőfejlesztés21%
Szakmai képzések20%
Szervezetfejlesztés18%
Utánpótlás-nevelés13%
Employer branding9%
04 · Bértranszparencia

A szabályt várják, a munka nagyobb része addig is elvégezhető

A cégek 38%-a már elindította a felkészülést, 7% az előkészítést tervezi. 35% a magyar szabályozás részleteire vár, 20% egyelőre nem foglalkozik a témával.

A méret számít: az 50 fő alatti cégek 18%-a, az 50–200 fősök 48%-a, a 200 fő felettiek 49%-a kezdte el a felkészülést.

Akik foglalkoznak vele, a bérrendszer alapjainál tartanak: bérsávokat alakítanak ki (55%), felülvizsgálják a munkaköröket (53%) és munkakör-értékelést végeznek (46%). A vezetők felkészítése (23%) és a belső kommunikáció (22%) még hátrébb van.

A legnagyobb kihívás a szabályozás hiánya vagy bizonytalansága (61%), utána a munkakörök objektív összehasonlítása (41%) és a belső bérkülönbségek kezelése (32%).

A munkakörök összemérése nem a jogszabályon múlik. Ezt ma is el lehet kezdeni.

A hozzáállás inkább védekező. A válaszadók 42%-a nem lát jelentős előnyt a bértranszparenciában, hátrányt viszont csak 13% nem lát. A legtöbben bérfeszültségtől (49%) és munkavállalói konfliktusoktól (45%) tartanak. Akik előnyt látnak, a bizalmat (34%) és az igazságosabb bérezést (29%) emelik ki.

A felkészüléshez részletes magyar jogszabályokra (64%), gyakorlati útmutatókra (53%) és más cégek benchmarkjaira (39%) lenne szükség. 41%-nál van dedikált belső felelős, 30%-nál nincs.

A nyílt bérhirdetés még kisebbségi gyakorlat: a cégek 56%-ánál nem jelenik meg a bér a hirdetésben. 18% feltünteti, és ennek a fele idén vezette be. 13%-nál pozíciótól függ, 13% még vizsgálja.

Hol tart a felkészülés?
Már elindítottuk a felkészülést38%
Jelenleg tervezzük az előkészítést7%
Várjuk a magyar szabályozás részleteit35%
Egyelőre nem foglalkozunk vele20%
A legnagyobb kihívás

legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető

A magyar szabályozás hiánya / bizonytalansága61%
A munkakörök objektív összehasonlítása41%
Belső bérkülönbségek kezelése32%
Munkavállalói elvárások növekedése30%
Adminisztratív terhek13%
Nem látunk jelentős kihívást13%
A jelenlegi bérrendszer átalakítása8%
Vezetői kommunikáció8%
Megjelenik-e a bér a hirdetésben?
Igen, ez több éves gyakorlat9%
Igen, 2026-ban vezettük be9%
Nem jelenik meg56%
Pozíciótól függ13%
Még vizsgáljuk a lehetőséget13%
56%
nem tünteti fel a bért az álláshirdetésben
61%
számára a szabályozás bizonytalansága a legnagyobb kihívás
42%
nem lát jelentős előnyt a bértranszparenciában
05 · Technológia és MI

Az MI bent van a cégekben, a szabályok és a mérés még nem

A cégek 87%-a már használja az MI-t legalább egy területen. A leggyakoribb a marketing és kommunikáció (49%), a vezetői riportok és elemzések (46%), a sales (36%) és az adminisztráció (34%). A termelésben és az operációban még ritka (14%).

Stratégia 22%-nál már készült, 33% most dolgozik rajta, 24% tervezi. A 200 fő feletti cégek 31%-ánál már kész a stratégia, a kisebbeknél 18%-nál. Stratégiát egyelőre nem is tervez 14%.

A használat többnyire önkéntes: 31%-nál ajánlott, de nem kötelező, 26%-nál egyéni kezdeményezésen múlik. Minden munkakörben 13%-nál, bizonyos területeken 20%-nál elvárás.

Vállalati tudásbázis építésére 15% aktívan használja, 20%-nál pilot fut, 38% még nem foglalkozik vele. Ez az a terület, ahol az MI az onboardingot, a tréninget és a munkaköri leírásokat egyszerre teheti gyorsabbá.

Az MI ott ad versenyelőnyt, ahol mérik a hatását. Enélkül az időnyereség anekdota marad.

A következő három évre a többség hatékonyságnövelő eszközt vár (42%), 23% szerint az MI jelentősen átalakítja a működésüket. A 2027-es fejlesztési fókuszban az MI az első (49%), és 41% a következő év egyik legnagyobb lehetőségének tartja.

Hol használják az MI-t?

több válasz jelölhető

Marketing és kommunikáció49%
Vezetői riportok és elemzések46%
Sales és üzletfejlesztés36%
Adminisztráció34%
Belső tudásbázis és dokumentáció28%
Pénzügy és controlling25%
HR és toborzás24%
Ügyfélszolgálat17%
Termelés és operáció14%
Nem használjuk az AI-t13%
Van-e vállalati MI-stratégia?
Igen, már van kidolgozott stratégiánk22%
Jelenleg dolgozunk rajta33%
Még nincs, de tervezzük24%
Nincs, és egyelőre nem is tervezzük14%
Nem tudom megítélni8%
Az MI hatása a következő 3 évben
Elsősorban hatékonyságnövelő eszköz lesz42%
Jelentősen átalakítja a vállalat működését23%
Kisebb, de érzékelhető változásokat hoz23%
Nem tudom megítélni8%
Kevés hatással lesz a működésünkre4%
87%
használja az MI-t legalább egy területen
55%
kész vagy készülő MI-stratégiával
33%
elvárja az MI-használatot legalább egyes munkakörökben
06 · Generációk a munkahelyen

Az új generációk vezetése

A cégek 55%-a szerint ma a Z generáció jelenti a legnagyobb vezetői kihívást, 34% nem tapasztal jelentős generációs különbséget. A nagyobb szervezetekben élesebb a kép: a 200 fő feletti cégek 64%-a nevezte meg a Z generációt, az 50 fő alattiak 49%-a.

A különbség a munkához való hozzáállásban (66%) és a lojalitásban (61%) a legélesebb, ezt követi a munka–magánélet egyensúly megítélése (35%) és a karrierelvárások (34%). A legnagyobb szakadékot is a lojalitásban (62%) és a kommunikációban (45%) látják.

A változás nem áll meg a fiataloknál: a válaszadók 72%-a szerint a régebbi generációk igényei is változnak. Ők is rugalmasabb munkavégzést (66%), home office-t vagy hibrid munkát (58%) és jobb munka–magánélet egyensúlyt (58%) kérnek.

Az új generáció igényei nem maradnak az új generációnál.

A pozitív együttműködés a mentorálásban (43%), a digitális tudás átadásában (41%) és a tudásmegosztásban (35%) működik: a generációk kölcsönösen tanítják egymást.

Az áthidalás receptje a válaszok szerint egyszerű, de nem könnyű: nyílt és rendszeres kommunikáció (73%), vegyes csapatok és közös projektek (55%), és az egyéni motivációk jobb megértése (49%). Formális eszközökre, mentorprogramra (20%) vagy vezetői képzésre (11%) kevesebben építenének. A különbséget a vezető mindennapi kommunikációja hidalja át, nem egy program.

Miben érzékelik a generációs különbséget?

több válasz jelölhető

Munkához való hozzáállás66%
Lojalitás61%
Munka-magánélet egyensúlyának megítélése35%
Karrierelvárások34%
Kommunikáció28%
Digitális készségek18%
Visszajelzés iránti igény11%
Vezetőkkel szembeni elvárások10%
Rugalmasság5%
A régebbi generációk változó igényei

akik változást érzékelnek · több válasz jelölhető

Rugalmasabb munkavégzés iránti igény66%
Munka-magánélet egyensúlyának fontossága58%
Home office vagy hibrid munkavégzés iránti igény58%
Gyakoribb visszajelzés és elismerés iránti igény28%
Gyorsabb karrier- és fejlődési lehetőségek elvárása20%
Nagyobb rugalmasság a munkakörökben és feladatokban16%
Erősebb igény a vállalati kultúrára és közösségre7%
Nagyobb igény a képzésekre és önfejlesztésre4%
Hogyan hidalható át a különbség?

több válasz jelölhető

Nyílt és rendszeres kommunikáció73%
Közös projektek és vegyes csapatok kialakítása55%
Egyéni motivációk jobb megértése49%
Kölcsönös tanulás támogatása25%
Mentorprogramok20%
Gyakoribb visszajelzések16%
Rugalmasabb munkaszervezés14%
Vezetői képzések11%
55%
szerint a Z generáció jelenti a legnagyobb vezetői kihívást
72%
szerint a régebbi generációk igényei is változnak
73%
a nyílt, rendszeres kommunikációt tartja a legjobb hídnak
07 · Gazdaság és az elmúlt év

Kettévált mezőny, közös bizonytalanság

A 2026-os üzleti évet a cégek 34%-a értékelte jobbnak az előzőnél, 27% hasonlónak, 39% rosszabbnak, közülük 19% jelentősen. A profitabilitás ugyanígy három egyforma részre szakadt: 32% javult, 36% stagnált, 32% romlott.

A működést leginkább a gyenge kereslet (48%), a nemzetközi gazdasági helyzet (46%) és az árverseny (44%) nehezítette; a bérköltséget 27%, az energiaárakat 23% említette. Az „egyéb” válaszok visszatérő témája az árfolyam, és ahol a profitabilitás változott, ott az okok között is 40% nevezte meg, szinte annyian, mint a kereslet változását (41%).

Az üzleti döntések a cégek 49%-ánál lassultak az elmúlt egy-két évben, 15%-nál gyorsultak. A lassulás fő oka a gazdasági bizonytalanság (84%), a kereslet kiszámíthatatlansága (53%) és a geopolitika (40%).

Az üzleti környezetet 55% nem érzi kiszámíthatónak, 39% közepesen, és csak 6% inkább igen.

A növekedés új útjai

A versenyképességet a válaszadók 74%-a szerint a kiszámíthatóbb gazdasági környezet segítené leginkább. Az alacsonyabb adóterhet 32%, a beruházási támogatást 31%, a stabilabb árfolyamot 31%, az olcsóbb finanszírozást csak 5% választotta.

A cégek nem álltak le: az elmúlt évben költségcsökkentésre (36%) és folyamatfejlesztésre (35%) ugyanúgy figyeltek, mint új termékekre (32%) és célzottabb értékesítésre (32%). 21% új piacokat vont be.

A 2026-os üzleti év az előzőhöz képest
Sokkal jobb volt8%
Valamivel jobb volt26%
Hasonló volt27%
Valamivel rosszabb volt20%
Jelentősen rosszabb volt19%
Mi nehezítette leginkább a működést 2026-ban?

legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető

Gyenge kereslet48%
Nemzetközi gazdasági helyzet46%
Árverseny44%
Bérköltségek27%
Energiaárak23%
Munkaerőhiány18%
Szabályozási környezet18%
Finanszírozási költségek11%
Egyéb10%
Infláció5%
Mi segítené leginkább a versenyképességet?

legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető

Kiszámíthatóbb gazdasági környezet74%
Alacsonyabb adóterhek32%
Beruházási támogatások31%
Stabilabb árfolyam31%
Egyszerűbb szabályozás29%
Képzettebb és könnyebben elérhető munkaerő26%
EU-források gyorsabb érkezése23%
Szakképzés fejlesztése17%
08 · Kilátások 2027-re

Növekedés a működés fejlesztésével

A cégek 52%-a növekedést vár a saját iparágában 2027-re, de szinte mind mérsékeltet (47%). 32% stagnálással, 16% visszaeséssel számol.

Jelentősebb beruházást 14% tervez biztosan, 18% részben, 29% még nem döntött, 38% nem tervez. Akik beruháznak, kapacitásbővítésre (39%), IT-re és digitalizációra (41%) és MI-megoldásokra (33%) költenek.

2027 legnagyobb kockázata a gazdasági bizonytalanság (59%), a geopolitika (37%) és a költségnövekedés (32%). A szakemberhiányt 27% sorolja a fő kockázatok közé.

2027 fókuszában a hatékonyság és a belső fejlődés

A vállalatok a legnagyobb lehetőséget a működési hatékonyság javításában (57%), a mesterséges intelligencia és a digitalizáció alkalmazásában (41%), az új termékek bevezetésében (37%), valamint az értékesítési tevékenység erősítésében (35%) látják. A válaszok alapján a cégek a növekedést elsősorban saját működésük fejlesztésével és versenyképességük javításával kívánják elérni, nem pedig a piac általános bővülésére alapoznak.

2027-es kilátások a saját iparágban
Jelentős növekedést várok5%
Mérsékelt növekedést várok47%
Stagnálást várok32%
Kisebb visszaesést várok14%
Jelentős visszaesést várok2%
2027 legnagyobb kockázata

legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető

Gazdasági bizonytalanság59%
Geopolitikai helyzet37%
Költségnövekedés32%
Kereslet csökkenése32%
Képzett munkaerőhiány / szakemberhiány27%
Árfolyamkockázat20%
Verseny erősödése16%
Szabályozási környezet13%
2027 legnagyobb lehetősége

legfeljebb 3 válasz · több válasz jelölhető

Hatékonyságjavítás57%
AI és digitalizáció41%
Új termékek / szolgáltatások37%
Erősebb sales aktivitás35%
Új piacok21%
Versenytársak gyengülése15%
Új ügyfélcsoportok elérése15%
Beruházások11%
Exportbővülés9%
52%
növekedést vár 2027-re a saját iparágában
55%
stabil létszámmal tervez
57%
a hatékonyságjavításban látja a legnagyobb lehetőséget
· Kitöltői megjegyzések

2027 legnagyobb kihívása, saját szavaikkal

A 2027-re kiemelt kihívások közül nagyjából minden harmadik a munkaerőről szól (megtartás, toborzás, a megfelelő létszám), minden ötödik a gazdasági és politikai bizonytalanságról, és hasonló arányban jelenik meg a növekedés és a hatékonyság kényszere.

„Humán kapacitás adaptív hozzáigazítása a lelassult piachoz, amíg nem érkezik meg egy újabb felszálló ág.”

„Hatékonyság növelése. Minél kevesebb ember, minél nagyobb teljesítményre legyen képes.”

„Munkaerő megtartás a visszaeső forgalom ellenére.”

„Növekedési célkitűzés csökkenő költségráfordítással egy stagnáló piacon.”

„Bérezés kialakítása, ami egyaránt elfogadható a külföldi tulajdonos számára is és a helyi dolgozók számára is, minden szinten.”

„Fiatal munkavállalók hosszabb távú elköteleződése cégünknél.”

„Dolgozók megtartása túlterheltsége miatt szellemi munkakörökben.”

„Próbaidő alatti fluktuáció felszámolása.”

„Megtartás változó környezetben; kompetenciafejlesztés: upskilling, reskilling.”

„Vezetőfejlesztés és elszámoltathatósági kultúra.”

„Stabilizálódjunk vagy fejlesszünk?”

„Keeping traditions while stepping into the future.”

· Lezáró gondolatok

Óvatos tervezés, tudatos alkalmazkodás

A 2026-os kép nem válsághangulat, hanem kivárás: a cégek teljesítették, amit vállaltak, és 2027-re azt tervezik, amit biztosan vállalni tudnak. A béremelés az inflációhoz igazodik, a juttatások a helyükön maradnak, a létszám stabil.

Közben a többség dolgozik: költséget csökkent, folyamatot fejleszt, új terméket vezet be, MI-t használ, és a nehezen pótolható szakembereit próbálja megtartani. Hogy ebből tartós előny lesz-e, azon múlik, mennyire mérik a hatást, és mennyire tudatosan építik a vezetők a hidat a generációk között.

2027 legnagyobb lehetőségei
HatékonyságjavításAI és digitalizációÚj termékek / szolgáltatásokErősebb sales aktivitásÚj piacok
Greensearch · Olvasat
A cégek nem a bátorságot vesztették el, hanem a kiszámíthatóságot.
Greensearch · Trendek · 2021–2026

Az idei év a trendvonalon

A trendek a 2021–2026 közötti felmérésekre épülnek, mutatónként 3–6 évre. 25 mutatóból 13 a trendet követi, 12 tér el tőle.

trendsávtrend szerint vártidei, trendkövetőidei, eltérés
Trendolvasat

2026 a trendek folytatása, három eltéréssel

A béremelések lassuló ereszkedése, a bónuszok fokozatos visszafogása és a terv–tény összhang pontosan úgy folytatódik, ahogy a korábbi évek alapján várható volt. Három helyen tört meg a vonal: a juttatások évek óta tartó felfutása megállt, a létszámbővítési kedv a vártnál gyorsabban apad, és a cégek egy része először halasztja az emelési döntést. Mindhárom ugyanabba az irányba mutat: a cégek nem a béren, hanem a kereten, a létszámon és az időzítésen spórolnak.

T1 · A trendvonalon

Béremelés

Trendkövető

Tervezett szellemi béremelés

trend szerint várt: 4,2%idei: 3,8%

Az inflációs csúcs utáni lejtmenet harmadik éve tart, és minden évben lassul. Az idei terv ezt a lassuló ereszkedést folytatja, a sáv alsó felében: a talajfogás közel van, de még nem jött el.

Trendkövető

Tervezett vezetői béremelés

trend szerint várt: 4,3%idei: 3,6%

Ugyanaz a lassuló ereszkedés, mint a szellemi állománynál, a vezetőknél valamivel meredekebben. A vezetői emelés a trendsáv alsó szélén áll, ez a 2027-es terv legóvatosabb pontja.

Trendkövető

Tervezett fizikai béremelés

trend szerint várt: 3,8%idei: 4%

A fizikai emelés-tervek az előző év ütemében csökkennek tovább. Idén se nem gyorsult, se nem lassult a mérséklődés.

Trendkövető

Kétszámjegyű szellemi emelést tervezők

trend szerint várt: 0%idei: 0%

A kétszámjegyű emelés tervezése az inflációs hullám után évről évre zsugorodott. Idén a trend a végpontjára ért: szellemi szinten senki nem tervez 10% feletti emelést.

Eltérés

Emelést tervezők aránya (a döntést hozók között)

trend szerint várt: 95%idei: 91%

Évek óta szinte minden cég tervezett emelést. Idén a döntést hozók között is a trend alá csúszott ez az arány, és először jelent meg tömegesen a „még nem döntöttünk” válasz. Ez az idei kör egyik eltérése, részben módszertani: ez a válaszlehetőség idén került be.

Trendkövető

A tervezett emelést teljes egészében végrehajtók

trend szerint várt: 86%idei: 83%

A tervezett emelést teljesítők aránya évek óta stabilan öt cégből négy fölött áll. Idén is: a cégek azt teljesítik, amit vállalnak.

T2 · A trendvonalon

Létszám és kilátások

Gyorsuló csökkenés

Létszámbővítést tervezők

trend szerint várt: 36%idei: 29%

A bővítést tervezők aránya évek óta csökken, idén azonban a vártnál gyorsabban. Ez az idei kör egyik eltérése: a létszámtervek a trendnél is óvatosabbak.

Trendkövető

Létszámcsökkentést tervezők

trend szerint várt: 16%idei: 15%

A csökkentést tervezők aránya három éven át nőtt. Idén megállt, a trend szerinti szinten: tovább nem romlik, de nem is javul.

Trendkövető

Iparági növekedést várók

trend szerint várt: 50%idei: 52%

A növekedési várakozás ciklikusan mozog. Idén a felívelő ágat folytatja, a trendsáv felső felében.

Trendkövető

Iparági visszaesést várók

trend szerint várt: 20%idei: 17%

A pesszimisták aránya évek óta szinte változatlan. Idén kissé a trend alatt van: kevesebb a borúlátó, mint várható volt.

T3 · A trendvonalon

Juttatások és bónusz

Trendforduló

400 eFt feletti cafeteria-keret

trend szerint várt: 52%idei: 47%

Öt éven át minden évben nőtt a magas kerettel dolgozó cégek aránya. Idén először megállt és visszalépett. Ez trendforduló: a juttatási keretek nominális felfutása véget ért.

Trendforduló

Magánegészségügy a cafeteriában

trend szerint várt: 37%idei: 33%

A magánegészségügy évek óta lassan terjedt a juttatási csomagokban. Idén a felfutás megtorpant, és a trend alá esett.

Trendkövető

Béren kívüli juttatást adók

trend szerint várt: 92%idei: 90%

A juttatást adók aránya évekig emelkedett, és az utóbbi két évben a felső platóra ért. Idén is ott maradt: itt már nincs hova nőni.

Trendkövető

10% feletti bónuszt fizetők

trend szerint várt: 45%idei: 46%

A magas bónuszt fizetők aránya lassan csökken, idén pontosan a trend szerint.

Trend felett

Bónuszt nem fizetők

trend szerint várt: 6%idei: 10%

A bónuszt nem fizetők aránya tavaly gyorsan fogyott. Idén a csökkenés lelassult, az arány a trend fölött maradt.

T4 · Terv és tény

A tavalyi tervek idén is teljesültek

A trendek egyik legstabilabb eleme, hogy a cégek a tervezett emelést végre is hajtják. Évek óta a megvalósult emelés legfeljebb fél százalékponttal tér el az egy évvel korábban jelzett tervtől. Idén a szellemi állománynál tizedszázalékra pontosan teljesült a tavalyi terv, a fizikai dolgozóknál kissé felülteljesült, vezetői szinten mintegy fél százalékponttal elmaradt.
Ennek gyakorlati üzenete van: a most jelzett 2027-es tervek jó előrejelzései a jövő évi tényleges emeléseknek. A piac nem ígér többet, mint amit ad.
A tervek megbízhatók: amit a cégek ősszel jeleznek, azt a következő évben megadják.
T5 · Rövidebb idősorok

Béremelés, rövidebb idősoron

Ezek a kérdések 2023 és 2024 között kerültek be a felmérésbe, ezért a trend kevesebb évre épül, és a sáv is bizonytalanabb, mint a hosszabb idősoroknál.
Trendkövető

Tervezett mérnöki béremelés

trend szerint várt: 4,5%idei: 3,5%

A mérnöki emelés-tervek a szellemi állományhoz hasonlóan lassuló ütemben csökkennek. Az idei terv a trendsáv alsó felében áll.

Trend felett

Megvalósult szellemi béremelés

trend szerint várt: 3%idei: 4,8%

A megvalósult szellemi emelés 2024 óta gyorsan lassult. Idén a lassulás megállt: a tényleges emelés jóval a trend szerint várt érték fölött maradt.

Trendkövető

Megvalósult fizikai béremelés

trend szerint várt: 4%idei: 5%

A fizikai dolgozók megvalósult emelése a trend szerint mérséklődött tovább, a sáv felső szélén.

Trendkövető

Megvalósult mérnöki béremelés

trend szerint várt: 3,4%idei: 4,1%

A beosztott mérnökök emelése is a várt ütemben lassult, a trendsáv felső felében.

Trend felett

Megvalósult vezetői béremelés

trend szerint várt: 2,1%idei: 4,1%

Vezetői szinten a legnagyobb az eltérés: a két év meredek esése alapján alig 2% lett volna várható, a megvalósult emelés ennek közel a duplája. A lejtmenet itt is lelassult.

T6 · Rövidebb idősorok

Bónusz, juttatás és MI, rövidebb idősoron

Trend alatt

10% feletti bónuszt tervezők (a döntést hozók között)

trend szerint várt: 53%idei: 47%

A 10% feletti bónuszt tervezők aránya két évig enyhén nőtt. Idén a trend alá esett, és néhány cég még nem is döntött: a bónusztervezés óvatosabb lett.

Trend alatt

Bónuszrendszerükön nem változtatók

trend szerint várt: 82%idei: 70%

Tavaly egyre több cég hagyta érintetlenül a bónuszrendszerét. Idén ez megfordult: a vártnál többen nyúltak hozzá, jellemzően az egyéni teljesítmény javára.

Trend felett

Cafeteria-keretet emelni tervezők (a döntést hozók között)

trend szerint várt: 15%idei: 21%

A keretet emelni tervezők aránya két évig változatlan volt. Idén nőtt, miközben a magas keretek felfutása megállt: több cég emel, de kisebb lépésben.

Trend alatt

Magánegészségügy bevezetését tervezők (ahol még nincs)

trend szerint várt: 37%idei: 32%

A bevezetést tervezők aránya évről évre nőtt. Idén a trend alá esett, összhangban azzal, hogy a magánegészségügy terjedése is megtorpant.

Trend felett

MI-t használó cégek

trend szerint várt: 76%idei: 87%

Az MI-használat egy év alatt megduplázódott, idén pedig a trendnél is gyorsabban terjedt. A 2024-es kérdés szűkebb volt (saját vagy vásárolt MI-rendszer), ezért a növekedés egy része a kérdés változásából adódik.

Makró · 2026

Mit mondanak a hazai, régiós és nemzetközi adatok az idei eredményekről?

Megerősít Árnyal Vegyes kép Cáfol
K1 · Béremelés

A vállalati tervekkel egyezik, a nemzetgazdasági átlag alatt marad

A tanulmány 2026
5,5% → 4,7%
átlagos szellemi béremelés a mintában: 2026-ban megvalósult, illetve 2027-re tervezett
Árnyal
Hazai
+7,5% / +7,0%
A bruttó átlagkereset, illetve a prémium nélküli rendszeres kereset éves növekedése 2026 júliusában. A versenyszféra rendszeres keresete 6,8%-kal nőtt.
Hazai
~6% / 5% / 6–8%
Vállalati béremelési tervek 2026-ra: a GKI szerint átlagosan 6%, a K&H kkv-felmérése szerint 5%, a Randstad szerint jellemzően 6–8%.
Régió
PL 6,8% · RO 5,5% · CZ 4,3%
Nominális bérnövekedés a régióban, 2026 nyarán (Lengyelország és Románia júliusi, Csehország júniusi adat).
Világ
2,6–2,8% · 3,4%
Euróövezeti tárgyalásos bérnövekedés 2026-ban és 2027 elején (EKB), illetve az amerikai 2027-es fizetésemelési keretek (WTW).

A minta a hazai vállalati tervekkel van egy vonalban, a KSH-átlagnál viszont 1,5–2 százalékponttal lassabb. A különbséget főleg a minimálbér és a közszféra húzza. A régióban a magyar tempó közepes, a nyugati 3% körüli „normál” szintnél továbbra is magasabb.

K2 · Reálbér

Az idei emelés reálban erős, a 2027-es terv már alig marad infláció fölött

A tanulmány 2026
+3,7 pp
a 2026-os szellemi emelés többlete az MNB szerinti 1,8%-os éves átlagos inflációhoz képest
Árnyal
Hazai
1,8% → 3,1%
Az MNB szeptemberi előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 2026-ban 1,8%, 2027-ben 3,1% lehet. Augusztusban az éves áremelkedés 1,3% volt.
Hazai
+1,6 pp
A mintában 2027-re tervezett 4,7%-os szellemi emelés ennyivel haladja meg a 2027-re várt inflációt.

Az idei béremelés a vártnál alacsonyabb infláció mellett valódi reálbér-növekedést hozott. Jövőre viszont az infláció visszagyorsul, miközben a tervezett emelés tovább lassul. A reálbér-párna 2027-ben megfeleződik. Ez a megtartás szempontjából a következő év legfontosabb kockázata.

K3 · Bérkompresszió

Az alsó bérek gyorsabban nőnek, a minta ezt jól tükrözi

A tanulmány 2026
5,7% vs 4,8%
megvalósult emelés 2026-ban a mintában: fizikai dolgozók és vezetők átlaga
Megerősít
Hazai
medián +8,5% · átlag +7,5%
A mediánkereset gyorsabban nőtt az átlagnál, vagyis az alacsonyabb keresetek emelkedtek jobban.
Hazai
+11% (2026) · 14%? (2027)
A minimálbér 2026-ban 11%-kal nőtt. A 2027-re rögzített 14% újratárgyalás alatt van, a munkáltatók egyszámjegyű emelést javasolnak.

A minta a fizikai állománynál emelt a legtöbbet, a vezetőknél a legkevesebbet, és a 2027-es tervekben is ez a sorrend. A bérolló szűkül. A szakmai és vezetői szinten ez a következő évek egyik feszültségforrása lehet.

K4 · Létszám

Az óvatosságot a KSH igazolja, a rövid távú felvételi kedv nem

A tanulmány 2026
29% / 15%
bővítést, illetve csökkentést tervező cégek a mintában 2027-re
Vegyes kép
Hazai
4,7% · −24 ezer fő
Augusztusban 4,7% volt a munkanélküliségi ráta, a nyári háromhavi foglalkoztatás 24 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól. A tartósan munkát keresők aránya 33,7%-ra nőtt.
Hazai
37% bővít · 13% csökkent
A ManpowerGroup negyedéves felmérése 2026 negyedik negyedévére öt éve nem látott felvételi kedvet mér (nettó mutató +24%).

A létszámcsökkentést tervezők aránya a mintában (15%) és a Manpowernél (13%) szinte azonos. A bővítési kedv viszont nálunk jóval kisebb, de mi egész 2027-re kérdeztünk, a Manpower csak a következő negyedévre. A munkanélküliség nő, mégis „kevés a megfelelő jelölt”: a hiány nem létszám-, hanem képességhiány.

K5 · Kilátások

A mérsékelt növekedési várakozás egybevág az előrejelzésekkel

A tanulmány 2026
52%
vár iparági növekedést 2027-re a mintában, döntő többségük mérsékeltet
Megerősít
Hazai
1,7% → 2,9%
A GDP a második negyedévben 1,7%-kal nőtt. Az MNB 2026 egészére 1,8%-os, 2027-re 2,9%-os bővülést vár.

A cégek óvatos optimizmusa pontosan a jegybanki pályát követi: lassú gyorsulás, nem fellendülés. A minta 56%-a ugyanakkor kiszámíthatatlannak érzi a környezetet. A növekedési várakozás nem jár magabiztossággal.

K6 · Bértranszparencia

A kivárás a jogalkotás tényleges állapotát tükrözi

A tanulmány 2026
34%
a minta ennyi része a magyar szabályozás részleteire vár; 61% szerint ez a legnagyobb kihívás
Megerősít
Hazai
nincs törvény
A 2026. június 7-i átültetési határidő lejárt, magyar jogszabály azóta sem jelent meg. A csúszást a választás és az azt követő átmeneti időszak okozta.
EU
nincs halasztás
Az Európai Bizottság nem tervezi az irányelv elhalasztását. 2026 márciusáig egyetlen tagállam sem ültette át teljeskörűen.

A cégek kivárása racionális, mert valóban nincs szabály. Kockázatos is: a kötelezettségek a törvény megjelenésével gyorsan élesednek. A munkakör-értékelés és a bérsávok kialakítása szabálytól függetlenül elvégezhető, és a minta harmada már neki is kezdett.

K7 · Mesterséges intelligencia

MI használat terjed, a tudatos alkalmazás, stratégia még lemaradásban

A tanulmány 2026
86% / 22%
használ MI-t a mintában / rendelkezik kidolgozott MI-stratégiával
Árnyal
Hazai
10,4%
Az Eurostat szerint a 10 fő feletti magyar vállalatok 10,4%-a használt valamilyen MI-technológiát 2025-ben, a nagyvállalatok 40%-a.
EU
20,0%
Az uniós átlag 2025-ben (2024: 13,5%).
Világ
88% · 7% skálázott
A McKinsey felmérésében a szervezetek 88%-a használ MI-t legalább egy funkcióban, de csak kis részük skálázta a teljes működésre.

A minta MI-használata messze a magyar átlag fölött van, a nemzetközi nagyvállalati szinthez áll közel. Az eltérés részben definíció kérdése: az Eurostat konkrét MI-technológiákat mér, a mi kérdésünk a mindennapi generatív használatot is lefedi. A mintázat ugyanaz, mint globálisan: a használat általános, a stratégia, a szabályozott elvárás és a mérés ritka.

K8 · Generációk

A „lojalitáshiány” mögött nem a stabilitás elutasítása áll

A tanulmány 2026
56% / 61%
szerint a Z generáció a legnagyobb vezetői kihívás / szerint a lojalitásban a legnagyobb a szakadék
Cáfol
Világ
25% · 6%
A Deloitte 2026-os globális felmérésében a Z generációnak csak 25%-a kíván gyors, előléptetésekkel tarkított karriert, és 6%-uk fő célja a vezetői pozíció. Többségük a fokozatos fejlődést és a stabilitást választja.
Világ
74%
A Z generáció és a millenniálok ennyi része használ MI-t a napi munkájában.

A vezetők a lojalitás hiányát érzékelik, a fiatalok saját bevallásuk szerint viszont stabilitást, tanulást és jóllétet keresnek, nem gyors váltást. A gyors kilépés inkább illeszkedési, mint lojalitási probléma. A megtartás kulcsa a fejlődési út és a jó vezetői kommunikáció, nem a hűség számonkérése.

K9 · Teljesítményalapú bérezés

A célzott, teljesítményhez kötött emelés világtrend

A tanulmány 2026
43% / 39%
sorolja a vállalati, illetve az egyéni teljesítményt a 2027-es emelés három fő szempontja közé
Megerősít
Világ
3,4% · célzott
A WTW szerint a fizetésemelési keretek stabilak, a hangsúly a mindenkire kiterjedő emelésről a kritikus szerepekre és a teljesítményre irányított emelésre tolódik.
EU
2,6–2,8%
Az euróövezetben a tárgyalásos bérnövekedés stabil, egyszeri kifizetések alig vannak.

Nálunk az infláció még az első szempont, de mögötte már a teljesítmény áll, és a részleges, szintfüggő emelés is megjelent. A magyar piac ugyanabba az irányba mozdul, mint a nemzetközi: kisebb általános emelés, több célzott lépés.

Összegzés

Mi áll meg a külső próbán?

A béremelés üteme, a bérolló szűkülése, a mérsékelt növekedési várakozás, a bértranszparencia-kivárás és a teljesítményalapú bérezés felé tolódás minden külső forrással összhangban van. Az idei eredmények ezekben megbízható piaci képet adnak.
Két ponton árnyal a külső kép. A minta béremelése a nemzetgazdasági átlag alatt fut, mert azt a minimálbér és a közszféra húzza. Az MI-használat pedig definíciótól függően a magyar átlag fölött van. Egy ponton cáfol: a fiatalok nem a stabilitást utasítják el, hanem a rossz illeszkedést.
A következő évben a vállalatoknak egyszerre kell figyelniük a bérköltségekre, a munkavállalók vásárlóerejére és a megfelelő kompetenciák biztosítására.

Források (lekérdezve: 2026. október 6.)

01

Vállalati háttér

5 kérdés
Q01
Vállalati háttér

Földrajzilag hol fekszik a cég Magyarországon belül?

020406080
61,2%
14,5%
24,3%
Budapest és Pest megyeKelet-MagyarországNyugat-Magyarország

A «Budapest és Pest megye» abszolút többséget kapott, 61,2%-ot. A második leggyakoribb a «Nyugat-Magyarország» 24,3%-kal.

Q02
Vállalati háttér

Elsősorban milyen jellegű a cég tevékenysége?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
38,8%
42,8%
25%
TermelőKereskedelmiSzolgáltató

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Kereskedelmi» kapta, a kitöltők 42,8%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q03
Vállalati háttér

Melyik iparágban tevékenykednek?

0481216
2,6%
7,9%
4,6%
7,2%
7,2%
8,6%
4,6%
13,2%
14,5%
1,3%
6,6%
4,6%
2%
3,9%
11,2%
MezőgazdaságÉlelmiszeriparKönnyűipar (papír, fa, bőr, polimer)Vegyipar, gyógyszeriparÉpítőanyagGépgyártásElektronikaAutóiparKereskedelemKözműszolgáltatásLogisztikai szolgáltatásokTelekommunikáció és ITPénzügyi szolgáltatások (bank, biztosítás)Egyéb szolgáltatás, tanácsadásEgyéb

A mezőny legnagyobb része, 14,5%-a a «Kereskedelem» választ jelölte. A «Autóipar» szorosan mögötte, 13,2%-kal, a mezőny tehát megosztott.

Q04
Vállalati háttér

Hány főt foglalkoztat vállalkozásuk?

010203040
3,3%
32,9%
34,2%
16,4%
7,9%
5,3%
10 fő alatt10–50 fő50–200 fő200–500 fő500–1000 fő1000 fő felett

A mezőny legnagyobb része, 34,2%-a a «50–200 fő» választ jelölte. A «10–50 fő» szorosan mögötte, 32,9%-kal, a mezőny tehát megosztott.

Q05
Vállalati háttér

Milyen a vállalat tulajdonosi háttere?

020406080
21,7%
0%
70,4%
7,9%
Magyar magántulajdonMagyar állami tulajdonKülföldi tulajdonVegyes tulajdon

A «Külföldi tulajdon» abszolút többséget kapott, 70,4%-ot. A második leggyakoribb a «Magyar magántulajdon» 21,7%-kal.

02

Bérek, béremelés és bónusz

14 kérdés
Q06
Bérek, béremelés és bónusz

2026-ban végrehajtottak-e béremelést az Önök cégénél?

0255075100
3,9%
2,6%
10,5%
82,9%
Nem, nem is terveztünkTerveztük, de nem valósult megTerveztük, részlegesen valósult megTerveztük és megvalósult

A «Terveztük és megvalósult» abszolút többséget kapott, 82,9%-ot. A második leggyakoribb a «Terveztük, részlegesen valósult meg» 10,5%-kal.

Q07
Bérek, béremelés és bónusz

Milyen mértékű béremelés valósult meg 2026-ban a fizikai dolgozóknál?

015304560
6,3%
40,1%
52,1%
0,7%
0,7%
0%
Nem volt emelés0–5%5–10%10–15%15–20%20% felett

A «5–10%» abszolút többséget kapott, 52,1%-ot. A második leggyakoribb a «0–5%» 40,1%-kal.

Q08
Bérek, béremelés és bónusz

Milyen mértékű béremelés valósult meg 2026-ban a szellemi (nem mérnök) dolgozóknál?

015304560
2,1%
52,8%
43,7%
1,4%
0%
0%
Nem volt emelés0–5%5–10%10–15%15–20%20% felett

A «0–5%» abszolút többséget kapott, 52,8%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 43,7%-kal.

Q09
Bérek, béremelés és bónusz

Milyen mértékű béremelés valósult meg 2026-ban a beosztott mérnököknél?

015304560
13,4%
47,2%
38,7%
0,7%
0%
0%
Nem volt emelés0–5%5–10%10–15%15–20%20% felett

A mezőny legnagyobb része, 47,2%-a a «0–5%» választ jelölte. A második leggyakoribb a «5–10%» 38,7%-kal.

Q10
Bérek, béremelés és bónusz

Milyen mértékű béremelés valósult meg 2026-ban vezetői szinten?

015304560
7%
56,3%
36,6%
0%
0%
0%
Nem volt emelés0–5%5–10%10–15%15–20%20% felett

A «0–5%» abszolút többséget kapott, 56,3%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 36,6%-kal.

Q11
Bérek, béremelés és bónusz

Terveznek-e 2027-re béremelést általánosan?

020406080
63,8%
5,3%
5,9%
7,2%
17,8%
Igen, minden szintenRészlegesen, csak az alacsonyabb jövedelmeket igazítjukRészlegesen, csak meghatározott teljesítményszint felettNem tervezünk béremeléstMég nem döntöttünk

A «Igen, minden szinten» abszolút többséget kapott, 63,8%-ot. A második leggyakoribb a «Még nem döntöttünk» 17,8%-kal.

Q12
Bérek, béremelés és bónusz

Rangsorolja a 3 legfontosabb szempontot, amelyet a 2027-re tervezett béremelésnél figyelembe vesznek.

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

020406080
38,6%
42,1%
7,9%
31,6%
14%
6,1%
31,6%
67,5%
36%
24,6%
Egyéni teljesítményVállalati összteljesítményA csapat teljesítményeEgyéni és vállalati teljesítmény mixSzenioritás, tapasztalat, szakértelemEUR/HUF árfolyam változásaReálbérek alakulásaInflációIparági benchmarkokÁltalános gazdasági helyzet

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Infláció» kapta, a kitöltők 67,5%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q13
Bérek, béremelés és bónusz

Mekkora fizetésemelést terveznek 2027-re a fizikai dolgozóknál?

015304560
8,8%
57%
32,5%
0,9%
0,9%
0%
Nem tervezünk emelést0–5%5–10%10–15%15–20%20% felett

A «0–5%» abszolút többséget kapott, 57%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 32,5%-kal.

Q14
Bérek, béremelés és bónusz

Mekkora fizetésemelést terveznek 2027-re a szellemi (nem mérnök) dolgozóknál?

020406080
2,6%
69,3%
28,1%
0%
0%
0%
Nem tervezünk emelést0–5%5–10%10–15%15–20%20% felett

A «0–5%» abszolút többséget kapott, 69,3%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 28,1%-kal.

Q15
Bérek, béremelés és bónusz

Mekkora fizetésemelést terveznek 2027-re a beosztott mérnököknél?

020406080
12,3%
61,4%
25,4%
0,9%
0%
0%
Nem tervezünk emelést0–5%5–10%10–15%15–20%20% felett

A «0–5%» abszolút többséget kapott, 61,4%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 25,4%-kal.

Q16
Bérek, béremelés és bónusz

Mekkora fizetésemelést terveznek 2027-re vezetői szinten?

020406080
6,1%
69,3%
24,6%
0%
0%
0%
Nem tervezünk emelést0–5%5–10%10–15%15–20%20% felett

A «0–5%» abszolút többséget kapott, 69,3%-ot. A második leggyakoribb a «5–10%» 24,6%-kal.

Q17
Bérek, béremelés és bónusz

Változott-e az elmúlt évben a bónuszrendszerük?

020406080
70,4%
14,5%
5,3%
3,3%
0,7%
5,9%
Nem változottNagyobb hangsúlyt kapott az egyéni teljesítményNagyobb hangsúlyt kapott a csapatteljesítményMár csak a vállalati/csapatteljesítmény számítMár csak az egyéni teljesítmény számítNincs bónuszrendszerünk

A «Nem változott» abszolút többséget kapott, 70,4%-ot. A második leggyakoribb a «Nagyobb hangsúlyt kapott az egyéni teljesítmény» 14,5%-kal.

Q18
Bérek, béremelés és bónusz

Jellemzően az éves fizetés mekkora részét fizették ki 2026-ban bónuszként?

015304560
9,2%
44,7%
32,2%
7,2%
2%
4,6%
Nem fizettünk bónuszt0–10% között10–20% között20–30% között30% felettNem volt felső korlát, teljesítményarányosan fizettünk

A mezőny legnagyobb része, 44,7%-a a «0–10% között» választ jelölte. A második leggyakoribb a «10–20% között» 32,2%-kal.

Q19
Bérek, béremelés és bónusz

Az éves bérhez viszonyítva milyen mértékű bónusszal terveznek 2027-re?

015304560
7,9%
43,4%
29,6%
8,6%
0,7%
5,9%
3,9%
Nem fizetünk bónuszt0–10% között10–20% között20–30% között30% felettNincs felső korlát, teljesítményarányosan fizetünkMég nem döntöttünk

A mezőny legnagyobb része, 43,4%-a a «0–10% között» választ jelölte. A második leggyakoribb a «10–20% között» 29,6%-kal.

03

Cafeteria és juttatások

6 kérdés
Q20
Cafeteria és juttatások

Van-e Önöknél bármilyen béren kívüli juttatás 2026-ban?

0255075100
10,5%
0,7%
88,8%
NincsCsak vezetői szinten vanMinden szinten van

A «Minden szinten van» abszolút többséget kapott, 88,8%-ot. A második leggyakoribb a «Nincs» 10,5%-kal.

Q21
Cafeteria és juttatások

Milyen mértékű volt a béren kívüli juttatás / cafeteria 2026-ban?

010203040
21,3%
32,4%
33,1%
11,8%
0,7%
0,7%
0–200 eFt/év200–400 eFt/év400–600 eFt/év600–800 eFt/év800–1000 eFt/év1000 eFt/év felett

A mezőny legnagyobb része, 33,1%-a a «400–600 eFt/év» választ jelölte. A «200–400 eFt/év» szorosan mögötte, 32,4%-kal, a mezőny tehát megosztott.

Q22
Cafeteria és juttatások

Tervezik-e változtatni a béren kívüli juttatást / cafeteriát 2027-ben?

020406080
0%
0%
67,6%
16,9%
1,5%
14%
10%-ot meghaladóan csökkentjük0–10% között csökkentjükNem változik0–10% között emeljük10%-ot meghaladóan emeljükMég nem döntöttünk

A «Nem változik» abszolút többséget kapott, 67,6%-ot. A második leggyakoribb a «0–10% között emeljük» 16,9%-kal.

Q23
Cafeteria és juttatások

Milyen mértékben tervezik juttatni a cafeteriát 2027-ben?

010203040
14,7%
30,9%
31,6%
11%
0,7%
0,7%
10,3%
0–200 eFt/év200–400 eFt/év400–600 eFt/év600–800 eFt/év800–1000 eFt/év1000 eFt/év felettMég nem döntöttünk

A mezőny legnagyobb része, 31,6%-a a «400–600 eFt/év» választ jelölte. A «200–400 eFt/év» szorosan mögötte, 30,9%-kal, a mezőny tehát megosztott.

Q24
Cafeteria és juttatások

A cafeteria keretbe jelenleg beletartozik-e a magánegészségügyi szolgáltatás?

020406080
66,2%
2,2%
3,7%
27,9%
Nem tartozik beleBeletartozik, felsővezetői szintenBeletartozik, közép- és felsővezetői szintenBeletartozik, minden szinten

A «Nem tartozik bele» abszolút többséget kapott, 66,2%-ot. A második leggyakoribb a «Beletartozik, minden szinten» 27,9%-kal.

Q25
Cafeteria és juttatások

Ha a magánegészségügyi szolgáltatás nem tartozik a cafeteria-elemek közé, tervezik-e, hogy a jövőben elérhető lesz?

015304560
51%
6,1%
17,3%
25,5%
Nem tervezzükTervezzük, vezetői szintenTervezzük, minden szintenMég nem döntöttünk

A «Nem tervezzük» abszolút többséget kapott, 51%-ot. A második leggyakoribb a «Még nem döntöttünk» 25,5%-kal.

04

Bértranszparencia

8 kérdés
Q26
Bértranszparencia

Milyen szinten foglalkoznak jelenleg a bértranszparenciával a vállalatuknál?

010203040
37,5%
7,2%
34,9%
20,4%
Már elindítottuk a felkészüléstJelenleg tervezzük az előkészítéstVárjuk a magyar szabályozás részleteitEgyelőre nem foglalkozunk vele

A mezőny legnagyobb része, 37,5%-a a «Már elindítottuk a felkészülést» választ jelölte. A «Várjuk a magyar szabályozás részleteit» szorosan mögötte, 34,9%-kal, a mezőny tehát megosztott.

Q27
Bértranszparencia

Mely területeken kezdték meg a felkészülést?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
52,9%
46,3%
54,5%
31,4%
23,1%
22,3%
11,6%
16,5%
Munkakörök felülvizsgálataMunkakör-értékelés / grading / job evaluationBérsávok kialakításaHR-folyamatok felülvizsgálataVezetők felkészítéseBelső kommunikáció előkészítéseKülső tanácsadó bevonásaMég nem kezdtük el

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Bérsávok kialakítása» kapta, a kitöltők 54,5%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q28
Bértranszparencia

Mi jelenti Önök számára a legnagyobb kihívást a bértranszparencia kapcsán?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

020406080
61,2%
7,9%
40,8%
32,2%
7,9%
30,3%
13,2%
13,2%
A magyar szabályozás hiánya / bizonytalanságaA jelenlegi bérrendszer átalakításaA munkakörök objektív összehasonlításaBelső bérkülönbségek kezeléseVezetői kommunikációMunkavállalói elvárások növekedéseAdminisztratív terhekNem látunk jelentős kihívást

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «A magyar szabályozás hiánya / bizonytalansága» kapta, a kitöltők 61,2%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q29
Bértranszparencia

Ön szerint hosszú távon a bértranszparencia milyen előnyöket hozhat?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
33,6%
28,9%
22,4%
9,2%
7,2%
19,1%
42,1%
Nagyobb bizalom a munkavállalók részérőlIgazságosabb bérezési rendszerKisebb bérkülönbségekKönnyebb toborzásErősebb employer brandingÁtláthatóbb vezetői döntésekNem látok jelentős előnyt

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Nem látok jelentős előnyt» kapta, a kitöltők 42,1%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q30
Bértranszparencia

Ön szerint hosszú távon a bértranszparencia milyen hátrányokkal járhat?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
48,7%
32,2%
25,7%
45,4%
21,1%
28,3%
12,5%
Bérfeszültségek kialakulásaMagasabb bérköltségekNagyobb adminisztrációTöbb munkavállalói konfliktusNehezebb vezetői kommunikációRugalmatlanabb bérezési rendszerNem látok jelentős hátrányt

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Bérfeszültségek kialakulása» kapta, a kitöltők 48,7%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q31
Bértranszparencia

Mi lenne jelenleg a legnagyobb segítség a felkészüléshez?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

020406080
64,5%
53,3%
39,5%
15,1%
13,2%
3,3%
15,1%
Részletes magyar jogszabályokGyakorlati útmutatókBenchmarkok más vállalatoktólSzakmai tanácsadásKépzések HR és vezetők számáraBelső projektcsapat kijelöléseJelenleg nincs szükségünk támogatásra

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Részletes magyar jogszabályok» kapta, a kitöltők 64,5%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q32
Bértranszparencia

Van-e dedikált személy vagy projektgazda, aki a bértranszparenciával foglalkozik?

015304560
40,8%
6,6%
29,6%
4,6%
18,4%
Igen, dedikált belső felelős vanRészben, több terület közösen foglalkozik veleNincs dedikált felelősKülső partner támogat bennünketMég nem döntöttünk róla

A mezőny legnagyobb része, 40,8%-a a «Igen, dedikált belső felelős van» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Nincs dedikált felelős» 29,6%-kal.

Q33
Bértranszparencia

Az Önök álláshirdetéseiben megjelenik-e az elérhető bér vagy bérsáv?

015304560
8,6%
9,2%
55,9%
13,2%
13,2%
Igen, ez több éves gyakorlatIgen, 2026-ban vezettük beNem jelenik megPozíciótól függMég vizsgáljuk a lehetőséget

A «Nem jelenik meg» abszolút többséget kapott, 55,9%-ot. A második leggyakoribb a «Pozíciótól függ» 13,2%-kal.

05

Munkaerőpiac és szervezeti kihívások

5 kérdés
Q34
Munkaerőpiac és szervezeti kihívások

Mennyire jelent kihívást jelenleg a megfelelő szakemberek megtalálása?

010203040
23,7%
35,5%
32,9%
5,9%
2%
Nagyon jelentős kihívásInkább jelentős kihívásKözepes kihívásKis kihívásNem jelent problémát

A mezőny legnagyobb része, 35,5%-a a «Inkább jelentős kihívás» választ jelölte. A «Közepes kihívás» szorosan mögötte, 32,9%-kal, a mezőny tehát megosztott.

Q35
Munkaerőpiac és szervezeti kihívások

Mi jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást a toborzásban?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

020406080
52%
76,3%
5,3%
27,6%
9,2%
19,7%
23%
Bérigények növekedéseKevés megfelelő jelöltJelöltek gyors döntéseiErős verseny a szakemberekértHosszú kiválasztási folyamatokJelöltek elvárásainak változásaGazdasági bizonytalanság

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Kevés megfelelő jelölt» kapta, a kitöltők 76,3%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q36
Munkaerőpiac és szervezeti kihívások

Mely terület fejlesztésére fordítják a legtöbb figyelmet 2027-ben?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
21,1%
30,9%
48,7%
19,7%
9,2%
33,6%
30,9%
13,2%
17,8%
41,4%
VezetőfejlesztésSales fejlesztésAI és digitalizációSzakmai képzésekEmployer brandingMunkavállalói megtartásFolyamatfejlesztésUtánpótlás-nevelésSzervezetfejlesztésKöltséghatékonyság javítása

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «AI és digitalizáció» kapta, a kitöltők 48,7%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q37
Munkaerőpiac és szervezeti kihívások

Tapasztalja-e, hogy az üzleti döntések lassabbak lettek az elmúlt 1–2 évben?

010203040
19,1%
30,3%
35,5%
15,1%
Igen, jelentősenIgen, kisebb mértékbenNem változtakInkább gyorsultak

A mezőny legnagyobb része, 35,5%-a a «Nem változtak» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Igen, kisebb mértékben» 30,3%-kal.

Q38
Munkaerőpiac és szervezeti kihívások

Ön szerint mi áll leginkább az üzleti döntések lassulásának hátterében?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

0255075100
84%
40%
53,3%
5,3%
17,3%
28%
33,3%
6,7%
Gazdasági bizonytalanságNemzetközi geopolitikai helyzet (háborúk, vámok, kereskedelmi konfliktusok)Piaci kereslet csökkenése vagy kiszámíthatatlanságaVállalaton belüli átszervezésekGyakoribb tulajdonosi vagy központi jóváhagyási folyamatokKöltségcsökkentési intézkedésekBeruházások elhalasztásaBelső bizonytalanság a vállalat jövőjével kapcsolatban

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Gazdasági bizonytalanság» kapta, a kitöltők 84%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

06

Generációk a munkahelyen

7 kérdés
Q39
Generációk a munkahelyen

Melyik generáció jelenti ma a legnagyobb vezetői kihívást?

015304560
55,3%
5,9%
3,3%
1,3%
34,2%
Z generációY generációX generációBaby BoomerNem tapasztalunk jelentős különbséget

A «Z generáció» abszolút többséget kapott, 55,3%-ot. A második leggyakoribb a «Nem tapasztalunk jelentős különbséget» 34,2%-kal.

Q40
Generációk a munkahelyen

Miben érzékeli leginkább a generációk közötti különbséget?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

020406080
61,2%
28,3%
65,8%
34,2%
5,3%
11,2%
18,4%
34,9%
9,9%
LojalitásKommunikációMunkához való hozzáállásKarrierelvárásokRugalmasságVisszajelzés iránti igényDigitális készségekMunka-magánélet egyensúlyának megítéléseVezetőkkel szembeni elvárások

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Munkához való hozzáállás» kapta, a kitöltők 65,8%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q41
Generációk a munkahelyen

Tapasztalja-e, hogy a régebbi generációk munkavállalói igényei is változnak az új generációk megjelenésével?

020406080
10,5%
61,8%
22,4%
5,3%
Igen, jelentősen változnakIgen, kisebb mértékben változnakNem tapasztalok változástNem tudom megítélni

A «Igen, kisebb mértékben változnak» abszolút többséget kapott, 61,8%-ot. A második leggyakoribb a «Nem tapasztalok változást» 22,4%-kal.

Q42
Generációk a munkahelyen

Milyen területeken tapasztalja leginkább, hogy a régebbi generációk igényei is változnak?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

020406080
66,4%
58,2%
28,2%
20%
58,2%
3,6%
7,3%
16,4%
Rugalmasabb munkavégzés iránti igényMunka-magánélet egyensúlyának fontosságaGyakoribb visszajelzés és elismerés iránti igényGyorsabb karrier- és fejlődési lehetőségek elvárásaHome office vagy hibrid munkavégzés iránti igényNagyobb igény a képzésekre és önfejlesztésreErősebb igény a vállalati kultúrára és közösségreNagyobb rugalmasság a munkakörökben és feladatokban

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Rugalmasabb munkavégzés iránti igény» kapta, a kitöltők 66,4%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q43
Generációk a munkahelyen

Milyen területen látja a legnagyobb pozitív együttműködést a különböző generációk között?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
34,9%
42,8%
41,4%
30,3%
2%
28,3%
27%
15,8%
TudásmegosztásMentorálás, tapasztalatátadásDigitális és technológiai ismeretek átadásaCsapatmunkaÜgyfélkapcsolatok kezeléseInnováció és új ötletekProblémamegoldásNem tapasztalunk jelentős pozitív hatást

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Mentorálás, tapasztalatátadás» kapta, a kitöltők 42,8%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q44
Generációk a munkahelyen

Milyen területen látja a legnagyobb szakadékot a különböző generációk között?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

020406080
45,4%
36,2%
61,8%
9,2%
25,7%
37,5%
36,8%
16,4%
KommunikációMunkatempóLojalitásVisszajelzési igényMunka-magánélet egyensúlyának megítéléseTechnológia használataKarrierelvárásokVezetői stílus elfogadása

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Lojalitás» kapta, a kitöltők 61,8%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q45
Generációk a munkahelyen

Ön szerint hogyan hidalható át leginkább a generációk közötti működésbeli különbség?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

020406080
73%
55,3%
19,7%
11,2%
13,8%
25%
49,3%
15,8%
Nyílt és rendszeres kommunikációKözös projektek és vegyes csapatok kialakításaMentorprogramokVezetői képzésekRugalmasabb munkaszervezésKölcsönös tanulás támogatásaEgyéni motivációk jobb megértéseGyakoribb visszajelzések

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Nyílt és rendszeres kommunikáció» kapta, a kitöltők 73%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

07

AI és digitalizáció

5 kérdés
Q46
AI és digitalizáció

Van-e vállalati AI-stratégiájuk?

010203040
21,7%
32,9%
23,7%
13,8%
7,9%
Igen, már van kidolgozott stratégiánkJelenleg dolgozunk rajtaMég nincs, de tervezzükNincs, és egyelőre nem is tervezzükNem tudom megítélni

A mezőny legnagyobb része, 32,9%-a a «Jelenleg dolgozunk rajta» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Még nincs, de tervezzük» 23,7%-kal.

Q47
AI és digitalizáció

Jelenleg milyen területeken használják az AI-t?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
24,3%
49,3%
35,5%
17,1%
25%
34,2%
14,5%
46,1%
27,6%
13,2%
HR és toborzásMarketing és kommunikációSales és üzletfejlesztésÜgyfélszolgálatPénzügy és controllingAdminisztrációTermelés és operációVezetői riportok és elemzésekBelső tudásbázis és dokumentációNem használjuk az AI-t

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Marketing és kommunikáció» kapta, a kitöltők 49,3%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q48
AI és digitalizáció

Van-e a vállalatnál elvárás vagy szabályozott AI-használat?

010203040
12,5%
20,4%
30,9%
26,3%
9,9%
Igen, minden munkakörben elvártIgen, bizonyos területeken elvártAjánlott, de nem kötelezőEgyéni kezdeményezés alapján használjákJelenleg nem használunk AI-t

A mezőny legnagyobb része, 30,9%-a a «Ajánlott, de nem kötelező» választ jelölte. A «Egyéni kezdeményezés alapján használják» szorosan mögötte, 26,3%-kal, a mezőny tehát megosztott.

Q49
AI és digitalizáció

Használják-e az AI-t vállalati tudásbázis létrehozására?

010203040
15,2%
19,9%
20,5%
38,4%
6%
Igen, már aktívan használjukPilot projekt fut ezen a területenTervezzük a bevezetésétMég nem foglalkozunk veleNem látjuk relevánsnak

A mezőny legnagyobb része, 38,4%-a a «Még nem foglalkozunk vele» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Tervezzük a bevezetését» 20,5%-kal.

Q50
AI és digitalizáció

Ön szerint az AI a következő 3 évben milyen hatással lesz az Önök vállalatára?

015304560
23%
23%
42,1%
3,9%
7,9%
Jelentősen átalakítja a vállalat működésétKisebb, de érzékelhető változásokat hozElsősorban hatékonyságnövelő eszköz leszKevés hatással lesz a működésünkreNem tudom megítélni

A mezőny legnagyobb része, 42,1%-a a «Elsősorban hatékonyságnövelő eszköz lesz» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Jelentősen átalakítja a vállalat működését» 23%-kal.

08

Gazdaság és az elmúlt év

7 kérdés
Q51
Gazdaság és az elmúlt év

Hogyan értékeli vállalata számára a 2026-os üzleti évet?

010203040
7,9%
26,3%
27%
19,7%
19,1%
Sokkal jobb voltValamivel jobb voltHasonló voltValamivel rosszabb voltJelentősen rosszabb volt

A mezőny legnagyobb része, 27%-a a «Hasonló volt» választ jelölte. A «Valamivel jobb volt» szorosan mögötte, 26,3%-kal, a mezőny tehát megosztott.

Q52
Gazdaság és az elmúlt év

Mely tényezők nehezítették leginkább a működésüket 2026-ban?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
48%
4,6%
44,1%
18,4%
27%
23%
11,2%
18,4%
46,1%
9,9%
Gyenge keresletInflációÁrversenyMunkaerőhiányBérköltségekEnergiaárakFinanszírozási költségekSzabályozási környezetNemzetközi gazdasági helyzetEgyéb

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Gyenge kereslet» kapta, a kitöltők 48%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q53
Gazdaság és az elmúlt év

Mennyire érzi jelenleg kiszámíthatónak az üzleti környezetet?

010203040
17,1%
38,2%
38,8%
5,9%
0%
Egyáltalán nemInkább nemKözepesenInkább igenTeljes mértékben

A mezőny legnagyobb része, 38,8%-a a «Közepesen» választ jelölte. A «Inkább nem» szorosan mögötte, 38,2%-kal, a mezőny tehát megosztott.

Q54
Gazdaság és az elmúlt év

Mire fordítottak leginkább figyelmet az elmúlt 12 hónapban a vállalkozásuk megerősítése érdekében?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

010203040
21,1%
18,4%
2%
32,2%
31,6%
3,3%
10,5%
35,5%
34,9%
0,7%
Új piacok bevonásaVersenytárstól piachódításFelvásárlás, expanzióÚj termék / szolgáltatás bevezetéseCélzottabb értékesítési munkaSales csapat létszámának növeléseMinőségi cserékKöltségcsökkentésFolyamatfejlesztés / hatékonyságjavításEgyéb

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Költségcsökkentés» kapta, a kitöltők 35,5%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q55
Gazdaság és az elmúlt év

Ön szerint mely intézkedések segítenék leginkább a magyar vállalatok versenyképességét?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

020406080
74,3%
31,6%
30,9%
23%
28,9%
30,9%
5,3%
3,3%
17,1%
8,6%
25,7%
Kiszámíthatóbb gazdasági környezetAlacsonyabb adóterhekBeruházási támogatásokEU-források gyorsabb érkezéseEgyszerűbb szabályozásStabilabb árfolyamOlcsóbb finanszírozásExportösztönzésSzakképzés fejlesztéseGyorsabb hatósági ügyintézésKépzettebb és könnyebben elérhető munkaerő

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Kiszámíthatóbb gazdasági környezet» kapta, a kitöltők 74,3%-ától, és rajta kívül még 5 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q56
Gazdaság és az elmúlt év

Hogyan alakult a profitabilitásuk 2026-ban az előző évhez képest?

010203040
7,2%
25%
36,2%
15,8%
15,8%
Jelentősen javultKisebb mértékben javultStagnáltKisebb mértékben romlottJelentősen romlott

A mezőny legnagyobb része, 36,2%-a a «Stagnált» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Kisebb mértékben javult» 25%-kal.

Q57
Gazdaság és az elmúlt év

Mi volt a legfőbb oka a profitabilitás változásának?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
41,2%
20,6%
21,6%
30,9%
22,7%
3,1%
22,7%
7,2%
40,2%
5,2%
Kereslet változásaKöltségcsökkentésÁremelésHatékonyságjavításÚj ügyfelek megszerzéseExport növekedéseMunkaerőköltségek emelkedéseEnergiaárak változásaÁrfolyamhatásEgyéb

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Kereslet változása» kapta, a kitöltők 41,2%-ától, és rajta kívül még 2 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

09

Kilátások 2027-re

7 kérdés
Q58
Kilátások 2027-re

Hogyan látja 2027 üzleti kilátásait a saját iparágában?

015304560
4,6%
47,4%
31,6%
14,5%
2%
Jelentős növekedést várokMérsékelt növekedést várokStagnálást várokKisebb visszaesést várokJelentős visszaesést várok

A mezőny legnagyobb része, 47,4%-a a «Mérsékelt növekedést várok» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Stagnálást várok» 31,6%-kal.

Q59
Kilátások 2027-re

Terveznek-e jelentősebb beruházást 2027-ben?

010203040
14,5%
18,4%
28,9%
38,2%
IgenRészbenMég nem döntöttünkNem

A mezőny legnagyobb része, 38,2%-a a «Nem» választ jelölte. A második leggyakoribb a «Még nem döntöttünk» 28,9%-kal.

Q60
Kilátások 2027-re

Milyen beruházást vagy fejlesztést terveznek 2027-ben?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
39,4%
24,5%
41,5%
33%
11,7%
29,8%
23,4%
8,5%
Gyártás / kapacitásbővítésAutomatizációIT / digitalizációAI-megoldások bevezetéseÚj telephelyÉrtékesítési / piaci fejlesztésKépzés / munkavállalói fejlesztésNem tervezünk jelentős beruházást

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «IT / digitalizáció» kapta, a kitöltők 41,5%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q61
Kilátások 2027-re

Létszámuk várhatóan hogyan alakul 2027-ben?

015304560
2,6%
26,3%
54,6%
14,5%
0%
2%
Jelentősen nőKisebb mértékben nőNem változikKisebb mértékben csökkenJelentősen csökkenMég nem döntöttünk

A «Nem változik» abszolút többséget kapott, 54,6%-ot. A második leggyakoribb a «Kisebb mértékben nő» 26,3%-kal.

Q62
Kilátások 2027-re

Új munkatársak keresése során mely területeken/pozíciókban tapasztalják jelenleg a legnagyobb nehézséget a megfelelő szakemberek megtalálásában?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

010203040
26,3%
34,2%
23,7%
29,6%
13,2%
28,9%
2,6%
4,6%
0,7%
7,2%
5,9%
1,3%
9,9%
3,9%
5,9%
2%
Fizikai / betanított munkakörökSzakmunkás / technikusi munkakörökTermelés / gyártás / karbantartásMérnöki / műszaki területekLogisztika / supply chain / beszerzésÉrtékesítés / üzletfejlesztésMarketing / kommunikációPénzügy / számvitel / controllingHRITAdminisztráció / back office / ügyfélszolgálatMinőségügy / K+FKözépvezetői pozíciókFelsővezetői pozíciókNem tapasztalunk jelentős nehézségetEgyéb

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Szakmunkás / technikusi munkakörök» kapta, a kitöltők 34,2%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q63
Kilátások 2027-re

Mi lesz 2027 legnagyobb üzleti kockázata?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
59,2%
31,6%
27%
32,2%
36,8%
12,5%
16,4%
20,4%
4,6%
11,8%
2%
Gazdasági bizonytalanságKereslet csökkenéseKépzett munkaerőhiány / szakemberhiányKöltségnövekedésGeopolitikai helyzetSzabályozási környezetVerseny erősödéseÁrfolyamkockázatFinanszírozási nehézségekTechnológiai lemaradás / AI-alkalmazkodás nehézségeiEgyéb

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Gazdasági bizonytalanság» kapta, a kitöltők 59,2%-ától, és rajta kívül még 4 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.

Q64
Kilátások 2027-re

Mi lehet 2027 legnagyobb üzleti lehetősége?

Több válasz is jelölhető · a százalékok összege 100 fölé mehet

015304560
21,1%
36,8%
40,8%
56,6%
11,2%
8,6%
15,1%
34,9%
15,1%
Új piacokÚj termékek / szolgáltatásokAI és digitalizációHatékonyságjavításBeruházásokExportbővülésVersenytársak gyengüléseErősebb sales aktivitásÚj ügyfélcsoportok elérése

Több válasz is jelölhető volt. A legtöbb jelölést a «Hatékonyságjavítás» kapta, a kitöltők 56,6%-ától, és rajta kívül még 3 lehetőséget jelölt meg a mezőny legalább negyede.